Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek mit tegyek?
Másfél éve vagyunk együtt a párommal. Ma összevesztünk. Igazából nem nagy dolgon, csak elromlott a fülhallgatóm és próbálta megcsinálni. De nem igazán tudta. Emiatt ideges lett, és ebből lett az, hogy mindketten csúnyán beszéltünk egymással. Aztán olyanokat mondott, hogy megérdemeltem, hogy régebben megvertek. Utána rávágtam egyet a lábára. Aztan ő megszorította a kezem(nem nagyon, de azért éreztem és megijedtem), meg lóbálta felém az öklét. Lehet az én hibám, mert végülis én ütöttem meg először, de olyan rosszul esett amiket mondott. Utána bocsánatot kért, és mondta, hogy nem ütött meg úgy igazán, és nem js tenné soha, csak ideges volt. De én akkoris megijedtem, mert eszembe jutott minden, hogy régebben miket tettek velem
Elég érzékeny vagyok az ilyesmire. Túlreagálom szerintetek? Szakítanunk kéne inkább? Vagy nemtudom...
Örülj neki, hogy megmutatta neked a red flag-jét.
Mi lesz majd ha alkoholt fogyaszt? akkor jobban ellazul majd a gát és meg is fog ütni? Aztán majd mutogat az alkoholra? Ha józanul ilyenre képes, mi lesz később...
Tanulva a múltból, én csomagolnék
"Emiatt ideges lett, és ebből lett az, hogy mindketten csúnyán beszéltünk egymással."
Mit mondtatok egymásnak, mielőtt elhangzott az az ominózus mondat?
Máskor is előfordult már, hogy úgy összevesztetek - akár egy jelentéktelen dolog miatt, - hogy odáig eszkalálódott a konfliktus, hogy durván, indulatosan beszéltetek egymással?
A nyolcas jókat írt. Sok nővel beszéltem már akik hasonlóan provokátorok. Persze nem jogos, hogy megver bárki. Senkinek sem kéne. De ettől független sokféle ember van, sokan indulatosak, és kontrollálnod kell hogy lehetőleg ne válts ki indulatokat másokból.
Az én párom is ilyesmi lett volna, de nem tudott mellettem áldozat lenni. Én nem szidtam, nem mondtam rá csúnyát, csak nem beszéltem vele, ha idegesített. És mindig kedves voltam, vagy semleges és szigorú, ha nagyon zavart.
Mellettem mindig visszapattant saját magára az, hogy a másik a hibás. Muszáj volt szembe néznie azzal, hogy én igazából semmi játszmázó vagy hátsószándékú dolgot nem tettem, és ő volt indulatos.
Emiatt kijöttek az erzelmei, hogy utalja magát, és szégyelli magát. Ilyenkor megszeretgettem, és megerto voltam. Így tudtam leszoktatni folyamatosan erről. És azóta is imád, mert velem lehet őszinte, nem hibáztatom, és szeretem, és nem büntetem soha (valakinél a nem beszélés büntetés, nálam nem ebből adódott, hanem mert nem volt tiszta gondolkodásmódja a kommunikációhoz.)
Persze ezt csak azért csináltam a párommal, mert tudom, hosszútávon velem lesz, és komoly szerelem van köztünk.
Rövid távú kapcsolatokban ennyit szenvedni például sosem érte volna meg nekem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!