Érzelmileg éretlen férfival mit lehet kezdeni?

Csak ne írjátok, hogy semmit, cseréld le, mert arra már késő. Gyerekeink vannak, az csak végső megoldásként jöhet szóba. És igen, tudom, hogy az én hibám, azelőtt kellett volna ezen gondolkoznom, hogy családot alapítottunk. De most már hiába keseregnék azon, hogy mit kellett vagy nem kellett volna.

Szóval, mit értek az érzelmileg éretlen alatt. Hát aki ismeri az ilyen típust, az biztosan tudja miről van szó. Semmit nem lehet vele megbeszélni. Bármilyen gondunk van, az egyetlen megoldása mindenre, hogy úgy tesz, mintha nem létezne. Ha próbálok vele bármit megbeszélni, megoldani, vagy hozzá sem szól a témához, vagy beleegyezik mindenbe, aztán felhánytorgatja nekem, hogy mert minden úgy van, ahogy én akarom. De azt nem képes kinyögni, hogy ő mit akar, hiába kérdezem. Ha csinál valami hülyeséget, nem képes megmondani miért tette, mi baja, de elvárja, hogy én tegyek úgy, mintha minden oké lenne. Ha neki nem tetszik valami, amit én teszek, akkor sem szól semmit, csak besértődik. Abszolút lehetetlen vele bármiről beszélni, mint két felnőtt ember. Néha már úgy érzem, mintha az anyja lennék és okítgatnom kellene, ő meg a lázadozó tini. De én nem az anyja akarok lenni, hanem a társa. Alapjában véve tudom, hogy nem igazán tudok bármit is tenni ezzel, amúgy sem lehetséges megváltoztatni a másik embert. De van esetleg valaki, akinek hasonló párja volt, aztán valamilyen csoda (vagy más ok) folytán megváltozott a helyzet?

32 éves egyébként, nem olyan fiatal már.