Megszokás, szerelem, vágy?

Annyit tudok, hogy érzelmi szálon már milliószor megcsaltad a párod szóval fejezd be azt, hogy te mennyire hűséges típus vagy. Másik dolog az, hogy nem szereted a párod ha te annak ellenére, hogy csalod még mindig vele vagy. Az lesz a vége, hogy félre fogsz menni fizikálisan is ha nem azzal a nővel akkor majd mással/másokkal. Kapcsolatfüggő vagy több mint valószínű, félsz szingliként létezni, félsz a csalódástól és így inkább te bántod meg napról napra a párod. Nemhiába vannak viták, logikus hiszen nem illetek valószínűleg össze, más nőt vágnál gerincre, kutyába és persze nem szereted és tiszteled. Várható volt, hogy ki fog valahol mutatkozni.

Szedd magad össze és szakíts vele, legalább a minimális tiszteletet ad meg neki és mindkettőtök életét ne tedd tönkre azzal, hogy feleségül veszed, gyermeke(ke)t nemzel vele aztán megcsalod testileg is ki tudja hányszor majd elhagyod gyerekestül. Adj neki is és magadnak is esélyt a boldogságra egyedülállóként, vagy más oldalán. Ez így fair, gerinces. Az ember, a normális így viselkedik és nem hazugsággal etetti saját magát és párját!!!

"Nem tudom miért vagyok ez a ragaszkodós típus, megbántani soha nem tudnám.."

De hát megbántod amikor veszekedtek, más nő jár a fejedben. Társfüggő vagy mint írták előttem, ez nem a párodhoz való ragaszkodást jelenti hanem attól vagy besz*rva, hogy a másikkal nem jönne össze. Hagyd békén csórit örökre azt fektesd meg a "szerelmed" ha vevő rá.

A vágy az csak vágy. Rajtad áll, tovább is viszed-e, vagy hagyod ennyiben és majd szépen elmúlik.

Nekem ne mondja senki, aki 10-20-30 évet leélt egy emberrel, hogy időközben nem volt más, aki megtetszett neki.

Van szemünk, tudunk vonzalmat érezni. Aztán hagyjuk ennyiben és kitartunk a párunk mellett. Normál esetben.

Nekem csak 10 év volt a leghosszabb kapcsolat, éreztem más iránt vonzalmat időközben. Elmúlt. Maradtam a párommal. Na de iránta, a kezdeti x évnyi szerelem után olyan fokú szeretetet éreztem, amit senki más iránt..

szituba*

biztosat*

Azzal a nővel egya nem kéne tartani a kontaktust tehát ha munkabeli akkor felmondasz, vagy ha baráti társaságba tartozik akkor megpróbálsz tőle külön barátokkal találkozni. A pároddal fel kéne dobni a kapcsolatot ha lehetséges és akkor elmúlik a fellángolás talán korábban. De úgy nem fog, hogy látod őt egyáltalán.

Kétszer se nem mondom, hogy inkább ő amolyan pótlék, vagy trófea lenne mert hát lapos a kapcsolat, vagy nem kaptad meg és az elérhetetlenség miatt bizgat.

Te döntésed mit csinálsz, de ha a no contact érvénybe lép, a kapcsolatod helyrehozása is és akkor se tudod elfelejteni még 2 év után se akkor felkereshetsz pszichológust mert obszeszivitás alakult ki meg persze nem ártana külön utakon járni, de ha nem akarsz próbálkozni akkor jobb most véget vetni a kapcsolatodnak mert semmi értelme tovább kínlódni.

Én voltam ilyenben, mint a kérdező, meg tudom érteni. És sajnos aki elindul ezen a gondolati szálon, annak nem sok jót jelent a jövő:

Én is világ életemben hűséges voltam, a megcsaló embereket elhordtam minden tetű alja embernek, gusztulannak tartottam.

Nekem is volt egy férfi, aki olykor bevillant, milyen jól kijövünk, megértjük egymást, milyen lehetne... De elhessegettem a gondolatot, a párommal voltam már 10 éve együtt akkor, mondom ilyen hülyeség miatt nem adom fel az egészet.

Munkahelyen felmondtam, pasival megszüntettem a kontaktot.

Évekig együtt voltam a párommal, közben elvett, azt hittem nyugi lesz.

De jött egy következő férfi, akire megint gondoltam néha.

Ráadásul ő nyíltan többet akart tőlem barátságnál.

Én sokszor elküldtem azzal a dumával, hogy hűséges vagyok, nem csalom meg...

Aha, gondoltam én.

Végül megtörtént. Hiába erőltettem magamban a mantrát.

Elváltam a férjemtol.

Azóta egyedül vagyok, de nem is baj. Így kellett lennie.

Hány éves vagy? Mióta vagytok együtt?

Erre minden élethelyzetben másképpen reagál az ember.

Velem történt hasonló eset a kapcsolatom 9 évében és én engedtem a vágynak.

Rohadt sokat hezitáltam, de végül így döntöttem.

Tudom, hogy minden kapcsolat előbb utóbb eljut abba a fázisba amiben te is vagy, de én még akartam adni magam esélyt arra, hogy átéljem a szerelmet és nem bántam meg.