Ebből hol a kiút így?

Ha semmiben nem képes alkalmazkodni, de tőled elvárja, akkor nincs értelme a kapcsolatban, mert előbb-utóbb felemészt. Ülj le vele és mondd el neki, hogy nem látod értelmét így tovább a kapcsolatban, mert nem együtt éltek, hanem csak egymás mellett. Mondd el őszintén, hogy elfáradtál, belefáradtál az állandó próbálkozásba és semmi pozitív változást nem látsz, illetve semmi jelet részéről, ami arra mutatna, hogy ő is szeretne javítani a kapcsolatotokon. Egy kiadós beszélgetés nem árt egyikőtöknek sem!

43/N

Mert ez nem így működik.

Te azt akarod, hogy olyan legyen, mint a karótnyelt anyád, és akkor 10 év után végre hajlandó lennél eljegyezni.

Közben meg elrohant mellettetek az élet. Ő mindennél jobban vágyott gyerekre. Azt hitte, hogy te majd megbecsülöd, hiszen örülhetnél, hogy rokkantként valaki egyáltalán leállt veled. Ehelyett elégedetlenkedsz, bántod ahol éred. A közös tervekből nem lett semmi. Csak zsarolásra használod. Mint most is: ha ő jobban törődik a háztartással, akkor LEHET, HOGY MAJD EGYSZER megkéred. Ez az első pár hónapban is szánalmas, de 10 év után...

Közben meg egyértelműen kifutottatok az időből. Természetes úton teljesen kizárt, hogy közös gyereketek legyen.

Te is jobban járnál, ha végre lezárnátok ezt a kínlódást. Csak te félsz, hogy mit szólnak az emberek, meg hogy egyedül maradsz. Közben most is megvan az emberek véleménye, és egyre inkább egyedül maradsz.

Egyre szánalmasabb amit művelsz. De persze a saját életét mindenki úgy cseszi el, ahogy akarja.