Elfogadható, hogy a pár férfi tagja egyedül "bulizgat", és akkor találkoznak a párjával, amikor ő éppen akarja? Mit tennétek ebben az esetben? Hozzáteszem, nem vagyunk fiatalok. 47N/56F

Ez igaz, férjem még mindig csak 45, én 47 mint a kérdező.

Mi sem alapítottunk közös családot, vagyis de, mozaikot, a már meglévő gyerekeinkkel.

Viszont azt kell mondjam, a hosszú évekig tartó társkeresőzés közben többynire a kérdező párjához hasonló attitűddel találkoztam. Hogy éli az életét, mellé jó az, ha néha - amikor neki épp igénye van - oda tud bújni valakihez. De kb ennyi.

Másokkal bulizni bizonyos időközönként és helyzetekben rendben van, de az együttlétek közös nevezőhöz lennének kötve. Ha pedig állandóan bulizgat - főleg ilyen korban még - és ez a kapcsolat hátrányára van, akkor az baj.

35/F

Az én párom 54 éves, én 37.

Szinte mindenhova együtt megyünk, szeret velem lenni. Nyilván van "énidő" neki is és nekem is, nem vagyunk állandóan egymás s*ggében, de ez szerintem kell is egy kapcsolatban (főleg, ha együtt éltek). Az viszont nem normális, ha ő mindig csak egyedül jár el "bulikázni" és téged sosem hív.