Tényleg ennyire rossz a helyzet? Mit tehetnék ellene?

Máskor nincs időm és melegvizem mosogatni, csak este. A tv-nek nem csak a hangja, de a fénye is zavaró a számára, igen, ő folyamatosan fülessel nézi ezeket és játék közben is rajta van a füles. Két félét sajnos mindenképp kell csinálnom, mert ő elég kevés ételt eszik meg és azt is csak frissen, a gyerekek meg nem élhetnek örökké 3 féle kaján, ráadasul, amikor a férjem vacsorazik, a gyerekek már alszanak. Örülök, hogy ők legalább mindenevők.

Sok más apróság is csak most tűnt föl, hogy mennyire zavaró amúgy.

Borzasztó rosszul érzem magam, főleg, hogy ő meg üzeneteket küldött, hogy mennyire hiányzom neki, hogy örülne, ha én is ott lennék. Mondjuk szerintem nem is én hiányzom neki, csak egyszerűen a barátai nem mindent a kedve és szokásai szerint csinálnak.

22 éve vagyunk együtt, ő 45 éves én 43.

Azért, mert ezeket irta. Nem csak simán nagyon hiányzom és jó lenne, ha ott lennék, hanem az általam tett, készített dolgok hiányoznak neki. Minden "de nagyon hiányzol" üzenetben kiderült, hogy éppen miért. Gyakorlatilag mintha csak a házvezetőnői feladatok miatt hiányoznék, érzelmi töltet nélkül. Én örültem annak, hogy annyi mindent meg tudtam tenni érte, de eddig úgy gondoltam, szeretetből, most viszont úgy érzem csak megszokasból és ami a leginkább megijeszt, hogy az ő részéről is így érzem. Mintha eddig egy függőny eltakarta volna ezt az "apróságot" és most eltűnt volna.

Most hajnalban is írt egy üzenetet, hogy nagyon ég a gyomra. Milyen jó lenne, ha ott lennék, már vittem volna gyógyszert neki, de így nélkülem csak fekszik az ágyban és várja a reggelt, mert nem tudja hogy hova tette, de lámpát nem mer kapcsolni, mert felebresztené a szobában alvókat. A kesőbbi üzenetben arról panaszkodik, hogy lassan egy hete nem ivott egy jó kávét, majd ír, hogy mikor érkeznek és akkorra főzzek neki frisset.