Hogyan tud még a "tökéletes/beteljesült szerelem" is megromlani?

Úgy hogy a világban egyetlen dolog állandó, és az a változás.

Minden és mindenki változik. Senki nem marad olyan sem gondolkodásban, sem tettekben 40-50 éves korára mint amilyen volt huszonévesen. Elvileg mindenki személyiségfejlődésen megy keresztül, bár vannak akik inkább visszafejlődnek.

Úgyhogy akit a tökéletes társnak gondolnak az emberek huszonévesen, azt sokszor már nem annak látják pl. 40-50 éves korukban. Mert mindketten változnak az évek során. Az nem mindegy hogy képesek e egy irányban, együtt változni, vagy "elfejlődnek" egymás mellett.

Jajj ne. Én figyelem ezeket a kérdéseket hetek óta. Kérdező, ugye most nem azt akarod mondani hogy a megromlás sötét és baljós árnyai kezdenek vetülni az eddig csodálatos és meseszerű új kapcsolatodra?

Egyébként nagyon könnyen, sajnos. A körülmények, események, és a többi ember. Szóval a rajtatok kívüli összes többi változó hatására. És elméletileg ha minden adott, akkor ezeket is jól tudjátok venni együtt. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy mégis lehetnek olyan helyzetek amik túlzottan kizökkentik a másik felet, a saját személyes tulajdonságai, vagy akár múltbéli traumái miatt. Pech kaliber. Ugyanaz, mint amikor egy tökéletesen kivitelezett tervbe valami nem várt külső hiba csúszik mégis. Az esély alacsony rá, de benne van a pakliban mindig.

Az életben minden emberi kapcsolat mulandó.

Nincs olyan, hogy tökéletes.