Nagyon durván összevesztem a barátommal az egyetemi haladásom kapcsán, el is akar költözni, a szüleim azt mondják, hogy engedjem el, mert nem ér ennyit egy proli?

Ha lecsillapodott a párod, érdemes lenne felvetni neki, hogy abbahagyod a sulit és záros határidőn belül (max.1 hónap) elmész dolgozni teljes munkaidőben. Éttermekbe, üzletekbe, futárcégekhez biztosan keresnek dolgozókat a karácsony előtti őrületben. Ha odateszed magad, elégedettek veled, még az is lehet, hogy hosszú távra megtartanak.

Amíg lecsillapodik a barátod, gondold végig azt is, hogy általánosságban mennyire támogató. Amikor elkezdted a sulit, akkor hogy állt a tanulásodhoz? Akkor még biztatott, vagy már akkor is kételkedett benned? Miért nem kedvelik őt a szüleid?

#11:

Hiába maradna vele akkor is a szemében egy ostoba, felelőtlen nő valószínűleg és azon nem fog segíteni munka. Csalódott, kiábrándult belőle. Szinte biztos hogy hosszabb intervallumról van szó és most betelt a pohár. Eleget várt rá és nem javult a helyzet.

Ha meg egyáltalán nem támogatta akkor ugyan minek kezdené vele újra a kapcsolatot?

Némiképp hasonló helyzetben vagyok mint te, de a barátoddal értek egyet. Nagyon gáz sokadik félévesként ha az a prioritás, hogy minden programra, buliba elmenj, de az nem, hogy tanulj egy vizsgádra amin sokadjára sem sikerült átmenni.

A szüleid részéről is gáz ez a hozzáállás hogy a barátod a proli, neked meg simogatják a buksid, hogy mindent jól csinálsz.

Tény, hogy sok embernek számos dolog miatt nem megy időben elvégezni egy szakot, előfordul. Ezzel nincs is baj, de tényleg nem lehet így olyan szinten alapozni rád párkapcsokati szempontból, nem lehet veled tervezni. Ilyenkor annál jobban kéne igyekezni és nem alibimunkázni, meg tanulás helyett egyetemi programokra járogatni.

Bocs, de igaza van. Egy félévet csúszni oké, kettőt még elmegy, de bakker, hát több mint kétszer annyi ideje jársz már erre a szakra, mint amennyi időt igénybe vesz és MÉG MINDIG nem bírtad kiszenvedni azt a diplomát? Tudod, nem mindenkinek kell diplomásnak lennie, te láthatóan nem vagy erre alkalmas. Hagyd a francba és menj szépen dolgozni, hány éves korig akarsz diák lenni, 35? És igen, ezzel az egy helyben toporgással visszahúzod őt is, nem tud tőled haladni az életével, érthető, hogy megunta.

A szüleid se normálisak, hogy még simizik is a buksidat, milyen ügyes kislány vagy és tök oké, hogy ennyi év alatt se bírtál végigbukdácsolni. Mellesleg über gáz az is, hogy elvileg felnőtt nőként első dolgod anyuéknal elsírni a bánatodat, ha összeveszel a pasiddal.

Foglaljuk össze a történetet, oké? Nem, úgyis össze foglalom.

Szóval...

"Egyszerre kezdtük el a barátommal az egyetemen ugyanazon a karon, csak más szakon, Ő már végzett + befejezte a mesterszakot is júniusban, és már több éve dolgozik..."

Hosszú ideje párkapcsolatban élsz vele, együtt éltek és ő elvégezte az egyetemet és már dolgozik.

"...konkrétan lehülyézett, hogy minden szar eseményre elmegyek az helyett, hogy végre valamilyen vizsgára felkészülnék, hogy nézzek magamra, már többször újrafelvételiztem, a 7 féléves alibi GTK szakot már 13 féléve csinálom, hogy mégis mi a tökömre várok?"

Konkrétan a tökei tele vannak veled, mert már rég el kellett volna végezned az egyetemet, ideális esetben akkor amikor ő neki, de te tanulás helyett bulizol folyamatosan és diákmunkát végzel ami szarra se elég. Ő tart el téged konkrétan!

"A fejemhez verte, hogy nyaralni sem tudunk elmenni, mert a hülye diákmunkáim nem fizetnek annyit, de ha normális időben végeztem volna akkor mi is tudnánk ide oda utazgatni, mint egy normális pár."

Nem csodálkozom egyáltalán, inkább azon, hogy milyen hosszú ideig tűrt neked!

Igaza van, mert a végtelenségig lusta és unintelligens vagy.

"de a szüleim azt mondták, hogy éljem a saját életem, ne foglalkozzak ezzel a paraszttal, csak valamilyen indok kellett neki ami alapján kidob, szóval ne is próbáljak vele dűlőre jutni."

A drága szüleid prolik és parasztok csak hogy láss tisztán. A te (ex)párod a türelmeért aranyat érdemelne!

A drága szüleid szarnak rád igazából, mert nem zavarja őket, hogy milyen ember vagy. Patyolgatnak és emiatt is vagy olyan amilyen, tehát nincs akaratod és hálátlan vagy.

A helyedben bocsánatot kérnék a(z ex)páromtól és megmondanám a szüleidnek, hogy egy rossz szót se akarsz hallani róla és ne próbáják ócsárolni senkinek a világon, mert ők is hibásak abban, hogy milyen a személyiséged.

Az az igazság, hogy a szart amit neveltek belőled azt rákenik.

Persze, hogy nem szeretnéd elveszíteni. Ki is tartana el akkor. A szüleid, gondolom. Az nem akkora buli.

Igaza van, és abban is, hogy tovabblép. Rengeteg időt adott neked, ezt mind arra fordíthatta volna, hogy egy olyan nőt találjon, aki felnőtt módon gondolkodik. Ezt az időt ő soha nem fogja visszakapni. És a pénzt se, amit rád költött.

Ha igaza is van jó pár dologban, szerintetek oké így beszélni a párunkkal? A szak kapcsán a lenézés meg marhára nincs rendben, ezt én nem tűrném el a páromtól. A GYK-n rendszerint megy a „büfészak”, mekis diploma, hasonló kifejezések, mintha semmi tanulásba, nulla erőfeszítésbe kerülne bármilyen diploma, csak úgy osztogatnák, és kvázi szégyellni kéne, ha vki pl. bölcsész (lesz).

Kérdező, hagyd a fenébe, ha ilyen gusztustalanul tud megnyilvánulni, viszont érdemes lenne most már 100%-ot beletenni, és valóban végezni a tanulmányaiddal! Szóval, innentől én nem karácsonyi bulizgatnék meg egyebek, hanem fontossági sorrendet állítanék fel, és menne a háttérbe, ami gátol a tanulásban, kötelező feladatokban.