Szerelemből semmi? Miért?

4 hónapja vagyok együtt a párommal. Mint minden lányhoz, akivel összehozott a sors eddig, hozzá is komolyan állok hozzá és a kapcsolat legelején úgy éreztem, hogy nekem Ő az igazi és ezt szavakkal és tettekkel is próbáltam bizonyítani. Ajándéknak éreztem minden percet, amit vele tölthettem és egy ajándéknak éreztem Őt magát is. Nagyon természetes kapcsolat volt az elején, senki nem várt a másiktól semmit és mégis mindketten a maximumot adtuk és kaptuk.

Mára viszont kialakult egy érzelmi egyenlőtlenség közöttünk. Jobban ragaszkodik hozzám, mint én őhozzá, én pedig egyre kevésbé tudok ezzel mit kezdeni. Ezentúl van néhány dolog benne, ami kifejezetten elkezdett zavarni.

És a valódi problémám itt van: évekig keresek valakit, akivel jól érzem magam, vonz és részéről mindez viszonozva van. Amikor végre megtalálom, jön pár hónap "lila köd", ami később semmivé foszlik. Mindeddig ezt úgy oldottam meg, hogy egyszerűen szakítottam és továbbléptem. Még akkor is, ha tudtam, hogy hónapokat (esetleg éveket) fogok egyedül "tengődni", amit nagyon nehezen viselek, de inkább úgy, mint egy rosszul megválasztott partnerrel. Most viszont azt érzem, hogy vállalnom kellene a felelősséget a kapcsolat elején meghozott választásért és maradni akarok. Attól félek, hogy csak "áltatom" magam és ezzel másokat csapok be, amit nem akarok. Ha most szakítok, jó ideig nem akarok majd senkivel sem kapcsolatot, mert tudom, hogy komolytalan vagyok és csak becsapom az embereket a saját hülyeségemmel. Szerintetek hogyan tovább? Nagyon jól érzem magam a lánnyal és szeretném, hogy a "régi" érzések visszajöjjenek. Nagyon tisztelem is, tehát a lehető legkorrektebb módon szeretnék vele viselkedni, ha esetleg nem jönne össze a dolog most sem. Az igazi kérdésem viszont önző: miért nem jön össze most sem? Nem az első eset és nem is a második. Mi lehet a gond?

27F