Hogyan értessem meg a párommal, hogy nem fogok hozzáköltözni? Mit lehetne tenni ilyenkor?

Két év kapcsolat után az összeköltözést tervezgetjük. A páromnak van saját lakása, fel is ajánlotta, hogy menjek oda, kézenfekvő megoldás lenne.

Nem is lenne ezzel problémám, szimpatikus a lakás is, a település is (tőlem kb. 10 km-re van), viszont van egy hatalmas hátránya: a falu egy amúgy egyáltalán nem forgalmas főút mellett fekszik, ahol mindkét irányban tilos kerékpározni (más úton nem lehet megközelíteni a települést). Az én hobbim pedig az országúti kerékpározás, amit odaköltözve nem tudnék művelni, legfeljebb ha berakom a cangát a kocsiba és elmegyek valamelyik szomszéd településig, de ez anyagilag és egyéb szempontból is megterhelő lenne, főleg hogy évi 8-10000 km-et tekerek.

A hoki forgalomtól egyáltalán nem félek, viszont a nagy számok törvénye alapján előbb vagy utóbb úgyis repülne a bírság, amit természetesen nem óhajtanék kifizetni.

Ha eladná az ingatlant, szinte bármelyik környékbeli településen tudna venni magának egy hasonló másikat 1/1 arányban, de ha én is hozzátenném a megtakarításom egy részét, már nagyobb vagy városi ingatlan is beleférne. Ezekről a megoldásokról viszont hallani sem akar, mert "macera", meg "odaköti a sok emlék" stb.

Mit gondoltok, hogyan lehetne kompromisszumot kötni? A legkézenfekvőbb megoldás természetesen a tiltás eltávolítása lenne, de hiába írtam már két beadványt is, a közútkezelő válaszra sem méltat, magam meg mégsem vághatom ki a táblákat... Én nem gondolom, hogy nekem kellene lemondani a legfőbb, és gyakorlatilag egyetlen hobbimról, így, hogy a lakhatást máshogy is meg tudnánk oldani...