Miért vagyok ilyen?24L

Őszinte leszek bármennyire is szégyellem magam a múltam miatt. Rengeteg férfi megfordult az életemben (kb. 20-30), de mégsem tudtam együtt maradni senkivel.

Mindegyiknél rózsaszín köd volt 1-2-3 hónapig, tűzbe mentem volna értük, aztán hirtelen mintha meguntam volna őket és teljesen elhidegültem, nem bírtam elviselni ha hozzámértek, minden mozzanatuk idegesített. Az első pár ilyennél még próbáltam velük maradni, de rájöttem hogy semmi értelme mert nekik is csak kínlódás velem.

Próbáltam meggyőzni magam hogy ne ugorjak fejest több kapcsolatba mert nem játszhatok mások érzéseivel, aztán jött valaki és biztos voltam benne hogy ő lesz az igazi, de ugyanaz lett a történet vége.

Persze volt olyan is hogy a férfival volt probléma, de többnyire mindenki nagyon rendes volt és komoly szándékaik voltak, én pedig eldobtam őket.

Közben pedig vágyok rá hogy családot alapítsak valakivel, megállapodjak, de nem megy.

Édesanyám ugyan ilyen volt, havonta új apukánk volt…gondoltam arra is hogy azért lettem ilyen mert ezt láttam tőle, de nem akarom rákenni, tudom hogy velem van a baj. Miért vagyok ilyen? Vajon lesz olyan akivel együtt tudok maradni?