Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A férjem nem képes megérteni a helyzetemet. Mit mondhatnék még?
Nagyon nehéz év van mögöttünk, mindketten ki vagyunk merülve, hozzá jön hogy nekem borzasztó repülési fóbiám van. Az elmúlt években nyaranta sikerült rávenni magamat, de a repülés előtti hetekben borzasztóan éreztem magam. Pánikbeteg voltam sokáig, manapság már csak a repülőben jön elő. Egy pokol számomra, nem kívánom senkinek.
Férjem mindenképp egy adott helyre akart menni nyaralni a nehéz év után, ahová 3 óra a repülőút. Elmondtam az elején hogy nálam az idén ki van lőve, képtelen vagyok rá, nem bírom. Ő ezt nem vette komolyan (majd begyógyszerezed magad vagy iszol, akkor nem leszel rosszul). Lefoglalta önkényesen az utat, ki is van fizetve.
Mostanára sikerült neki felfogni hogy komolyan nem fog ez menni nekem. Most meg pszichoterrort csinál, hogy ő ki fog készülni ha nem pihenhet, ő ezt várta, most meg "miattam" meghiúsul az utazás. Autóval közelebbi helyre nem volt hajlandó menni. Mondtam neki, hogy menjen el helyettem az apukájával, ez se tetszik neki.
Természetesen ő soha nem élt át egy pánikrohamot sem. Mit nem lehet ezen megérteni? Ti hogy reagálnátok a helyedben?
Köszönöm előre is a válaszokat!
válasza:
válasza: válasza:#12
Nem azt mondta, hogy veszélyes, hanem hogy fél tőle. Ez nem ugyanaz.
Nagyon köszönöm mindegyikőtöknek a választ! Jó volt olvasni, hogy kívülállók hogy látják a helyzetet.
Hogy mit tettem, hogy javuljon a helyzet: egy légitársaság fóbiakezelő kurzusán vettem részt, barátkoztam a témával. Az elmúlt években mindig repültünk, akkor is, ha számomra az azt megelőző hetek szörnyűek voltak és a nyaralás második fele szintén a szorongás jegyében telt el a visszaút miatt. Repültem 1, 2, 4 órát, rávettem magam. Idén fordult elő először, hogy nem megy. Padlón vagyok, ki vagyok merülve, egyszerűen nem vagyok képes ezt a tortúrát a fóbiámmal végig csinálni.
Írtátok a gyógyszert, a legerősebbeket írattam fel próbaként, Diazepam, Lorazepam, bromazepan. Nem érték el a kellő hatást.
A férjem úgy fogta fel ezt az egészet, hogy ha eddig ment, akkor most is menni fog. Hiába mondtam el értelmesen, hogy NEM. Most én vagyok a rossz, aki a kikapcsolódást meghiúsítja mert "hisztizik". Azt kívántam neki, hogy élje át csak egyszer a rohamot, majd utána meglátom mit mondana. Pedig nem kívánom ellenségemnek sem.
válasza:Ne menj sehova repülőgéppel,hadd menjen mással.
Istenem miért hagyod, hogy parancsolgasson? Helyedben elválnék, ha nem érti meg, hogy fóbiád van.
Ez nagyon komoly "betegség"/ helyzet meg lazán kezeli.
Nekem is térisszonyom fajta micsodám van, nem olyan mértékben, de ha magasabban vagyok azonnal szédülök, fáj a hasam még akkor is hogyha tudom hogy semmi bajom nem lenne.
válasza: válasza:En mondjuk valszeg eljarnek terapiara, mert egy csomo dolog kimarad az eletedbol igy.
Viszont ha o onkenyesen dontott igy, akkor egye meg amit fozott. Nem csinalnek belole nagy ugyet. Kb ignoralnam a hisztijet, ahogy o is a te erzeseid.
válasza:Ha ezt nem érti meg, nincs nagyon mit mondani. Én is sok mindenben "korlátozva" vagyok, de az én családom ezt elfogadja és mivel ők sem akarnak nekem rosszat, ezért nem is helyeznek nyomás alá. Hiszen elvileg szeretjük egymást és nem akarjuk egymást bántani.
40X évesen pedig alapból úgy vagyok vele, hogy nem fogok olyat csinálni, ami nekem nem jó.
Tudom, hogy ezt kívülállóként baromi nehéz megérteni és aki nem élt át ilyet, az el se tudja képzelni, meg igazából nem is kívánom senkinek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!