Ha a női lelkem nem tudja elfogadni a férfi működését, mit csináljak?

Na, Bill Burr, pont az ő faaszfejére hallgass, ne normális férfiakra.

Mert elárulok valamit: én nőként csak a saját gondolkodásomat ismerem. Egy másik nőjét sem. És a személyiségem többet számít, mint a puncim. Akkor is, ha Bill Burr egy kanos kis lúzer görcs.

Ha kidobtak, ráduntak, ennyit értél.

Nem szemét férfiak, te vagy: elkényeztetve, egoista, sík egyszerű, érdektelen.

Az a baj, hogy te a női érzelemvilágból indulsz ki; ahogy fogalmaztál, szerinted nem lehet így igazán szeretni. Nos, elmondhatom neked, hogy ez nem igaz. Akár még fizikális megcsalás mellett is simán lehet, hogy ugyanúgy szeret, és te vagy a legfontosabb neki. A férfi megcsalás tipikusan pillanatnyi vágy, és lehet másnap már nem is emlékszik a nő nevére. (Most nem jóváhagyom a megcsalást, nem kell félreérteni.)

A férfi ösztön valóban az, hogy minél többfelé elhintsük, szétszórjuk a magvainkat. Tanulmány is volt arról, hogy egy teljesen új partner mennyivel izgatóbb szexuálisan (a férfi számára). Így vagyunk kódolva. Ezért utálni a férfit kb. olyan lenne mint a nőket utálni a hipergámiáért. Viszont mind a kettőt kordában lehet tartani.

Ha számodra 'sértő' (így fogalmaztál) az hogy hogyan működik a biológia, akkor vagy fejben kell átértékelned dolgokat, vagy lehet tényleg jobb egyedül. Hacsaknem találsz egy speciális férfit, aki képes/hajlandó elhitetni veled az illúziót (hogy te vagy a legszebb, legjobb, egyetlen nő számára). Ez működhet (bár attól még az illúzió soha nem lesz valóság).

Ami nagyon szemet szúrt: azt írtad kommentben, hogy napi szinten maszturbál... Számomra ez elfogadhatatlan és érthetetlen. Ha van párom, akkor alap hogy ő elégít ki, illetve visszafelé is. Verni akkor verem ha távol vagyunk, és akkor rá gondolok.

Arról viszont nem írtál, hogy mit teszel azért, hogy vonzó maradj a szemében, friss maradjon az intimitás köztetek. Mert van aki elengedi magát x év után, és elhízik például. (Nem mondom hogy nálad ez történt).

Én azon döbbentem meg legutóbb, hogy még jóval túl a hatvan éven is kívánják a férfiak a szexet!

Két ismerősömről ez derült ki.

Közel az 50.-dik életévemhez majdnem megtaláltam nőként a végleges páromat. Nagyon kicsi hajszál választott el tőle - végül az intimitást megszakítottuk. Ennek ellenére a vágy egy kicsit megmaradt kölcsönösen.

Fő szakító motiváció: a töretlenül ívelő lelkesedésemet folyamatosan letörte a borúlátó természetével. Folyamatosan halogatott mindent, amit felvetettem jövőbeli lehetőségként.

Arra hivatkozott, hogy már túl idős (és tényleg az!) ahhoz, hogy újrakezdje az életét és bármi is sikerüljön neki.

Ilyen kilátások felvázolásánál csak 8 hónapig bírtam. Nem voltunk igazán túl hosszan egy páros.