A barátnőm úgy tűnik ok nélkül, időnként teljesen megváltozik. Mit tehetnék?

A barátnőmmel kicsit több mint fél éve vagyunk együtt, Ő 21 én 27 és már az is, ahogy összetalálkoztunk valami filmbe illő, most nem írom le az anonimitás végett de tényleg jó sztori, és a kapcsoltunk első 4-5 hónapja is hasonlóan telt, nem részletezem most, egyszerűen egy tankönyvi tökéletes egymásratalálást képzeljetek el, én nagyon meglepődtem, hogy van még olyan lány aki ennyire megfog. Aztán elkezdett a tanulás mellett dolgozni is, vizsgák, családi problémák, betegség és egy nagyon stresszes időszak után úgy éreztem valami gond van, persze ő letagadta eleinte.

Aztán átmentem hozzá, és kiderült, hogy ő szakítani akar. Mondom tessék? Teljesen elhűltem. De nem ő szakítani akar, mondta, hogy minden eddigi kapcsolatában pár hónap után ezt érezte és vége lett, az “ez” azt nálam nem tudta megmondani micsoda, ugyanis elmondta, hogy egy rossz dolgot nem tud ránk mondani, szeret engem, szeret velem lenni, szeretnek a barátai, szeretnek a szülei stb stb. Mondtam, hogy ez a baj, hogy minden túl mézesmázosan tökéletes, már nem kihívás, hogy megkapott, nincs meg valami “extra”? De nem nem nem, egyik sem. Megcsalt? Nem. Van valaki más? Még ki is kérte magának.

A lényeg az, hogy ezt végül megbeszéltük, persze kiakasztó volt, mondta, hogy jó oké én vagyok az első akivel ezen túljut. Nyilván engem nem hagyott nyugodni, de teltek múltak a hetek, találkoztunk, utaztunk, buliztunk vagy csak átjött pihenni, minden megint kva tökéletes volt, néha persze kedves módon de féltékeny volt, mikor sokáig nem találkoztunk írta, hogy hiányzom…Tehát mint egy normális barátnő.

Majd bumm, megint furcsa távolságtartó viselkedés, másnap átjön és újra ugyanez… Mostmár sokkal nehezebben, de megbeszéltük, én sem tudtam mi legyen, Ő sem tudott szakítani velem, Én sem tudtam elengedni, hiszen annyira szeretem, másrészt semmi racionális vagy érzelmi indok nincs rá, és az agyam ezt képtelen befogadni. Ugyan az ment le szinte mint előzőleg, én próbáltam mélyre ásni ebben, max annyira jutottam, hogy azt mondta úgy érzi olyan mint az anyja (akivel már nem is beszélnek), de Ő sem tudja ezt hogy érti, nem akarja, hogy nekem rossz legyen, nem tud ezzel mit kezdeni egyszerűen azt érzi, hogy nem és nem.

És nem tudom mi fordult át most is benne, meg a legutóbb is, de újra “visszaváltozott” vagy hogy mondjam. Nagyon megviselt, és nem is tudom jól döntöttem-e, hogy kitartottam a kapcsolat mellett. Én ha nem kell valaki, vagy akár csak túl “tökéletes” valami is meg tudom indokolni a szakítást, de itt nem erről van szó, azt mondta az előző kapcsolatainál mindig volt egy indok, egy törés de itt nem. Ezért nem értem, mi lehet ez valami lelki dolog? Valami pszichés? Fogalmam sincs mihez kezdjek, miben változtassak ezek után, mit tehetnék. Sokmindent elmondott, és nem is lett volna értelme a hazugságnak, Ő azt mondta szeret…És, hogy ő is olyannak érzi a kapcsolatunkat mint én, de nem érti, és nem tud mit tenni, és szar neki és fél ettől. Fogalmam sincs mit kezdjek ezzel…