Mennyire hagynátok befolyásolni a párkapcsolatod az anyukad miatt ?

Barátai, ismerősei nincsenek? Telefonon beszélhetnének, meglátogathatnák, elmehetnének együtt egy kicsit sétálni, ha egyedül nem mer.

Esetleg önkormányzati segítséget is lehetne kérni.

Megoldást így hirtelen nem tudok. De az én anyukám, és a páromnak az anyja is pszichés gondokkal küzd.

Így mi azért megértjük egymást ezekben a dolgokban.

Nem írkálnék, nem aggódnék. Nyugodtan ellennék. Az idegességtől nem lesz rosszul. Ha netán mégis, hívjon magának mentőt.

Ha kezelőorvosa nem mond olyat, hogy nem szabad magára hagyni, mert az idegességtől olyan rosszul lehet, hogy meghal, akkor gond nélkül mennék randizni. Ha meg ez lenne a helyzet, akkor meg dolgozni hogyan tudna az ember eljárni? Sehogy. Aki állandó felügyeletre szorul (pl. súlyosan demens, idős ember), annak meg bentlakásos otthonban a helye.

Van olyan nő aki ezt 3-4 évig tolerálja? Hihetetlen.

Dolgozni azért elmehetsz?

Anyukádat el kell vinni pszichiáter szakorvoshoz, ahol kap megfelelő kezelést (gyógyszereket). Aztán arra kell ügyelni hogy ezeket be is vegye.

Mert így az anyukád "elveszi" az életedet, amihez nincs joga, ugyanis a személyi szabadságodat korlátozza, ami amúgy büntetendő.

Ha meg nem tud egyedül megmaradni, keresni kell valamilyen házi ápolót aki naponta ránéz, elbeszélget vele. Ez lehet valamilyen rokon is, aki esetleg vállalja.

Persze ezeket már az elején sem szabadott volna neki hagyni, már kamaszkorodban határozottan meg kellett volna szabnod a saját életed határait, mert így mostanra már a fejedre nőt az érzelmi zsarolásával.

Valószínű mivel ennyire tud téged befolyásolni, te is pszichológusra szorulnál aki megtanítana hogy ne hagyd magad érzelmileg zsarolni. Persze ezek mellett figyelj oda anyukádra, nem kell őt elhanyagolni, de a saját életedet is élned kellene.

Anyum pszichés gondokkal küzd, és hasonló mint a tied kérdező de én húztam egy határt, különben az egész életem rámegy.

Neked is húznod kell egy határt, mert érzelmileg zsarol és az egész életedet elveszi. Csak az a baj hogy 30 éves vagy, felnőtt férfi, tudnod kéne kezelni ezt.

Hát, én biztos nem csinálnék bohócot magamból, mint te.

Itt mindig az a sláger, hogy senki ne jöjjön össze gyerekessel, mert mindig ő lesz az első. Igen, ugyanis a gyerek nem tud magáról gondoskodni, ez a szülő dolga. Fordítva viszont nem működik. Beszélnék az orvosával, mert ha beteg, akkor nyilván van neki, ugye. Ha önellátásra képtelen, felügyelet igényel, akkor otthon. Ha nem, akkor viszont a manipulatív hisztire nem vagyok kíváncsi.

Mi a terv? Nem akarsz családot? Sose fogsz együtt élni senkivel? 30 éves vagy és egy külön szobád sincs! Jó reggelt!

A barátnőd csak azért ilyen türelmes, mert távkapcsolatban éltek. Ha közelebb lennétek egymáshoz, már rég kivágott volna. A vége így is az lesz.