Szerintetek meddig normális változni és változtatni a másikért a kapcsolaton belül?

Nekem volt olyan pasim aki plazacicabol fius nőt akart belolem es azt hogy ne tingli tangli alkalmi munkaim legyenek.

Állandoan kritizalt h ne kegyek r.bis, nem hordhattam szoknyát se kivágott nőies felsőket sem, csak bőpulcsikat bőnadrágokat no smink no körömlakk no magassarku no festett haj.szőkéből sbarna lettem fufruval

Én már az elején mondtam neki hogy ha olyan lennék amit akarsz, állitom akkor is belémállnál, de nézzük hát.

Átvedlettem farmeros sminkteken "fiúnak" életstílust váltottam karriert épitettem aztán többet kerestem mint ő

És ezek után elkezdett pici anyajegyekbe belekötni meg egy kisebb pattanásba és továbbra is csak idegeskedett rajtam meg kritizált.

Akkor dobtam ki. És ezért is meg azert is mert állandoan alázott a masnő lesésekkel is.

Utánam összejött egy videkies sfilusu asszonyos szemüveges tenyeres talpas tehénnel.

Amikor megláttam azt hittem elájulok. Hogy es még engem kritizált a paraszt meg jó?

Alig tértem észhez.

Álmokról illetve önmagunkról lemondás nem oké

Egyébként sokra hajlandó vagyok. Pl más országba költözni vagy nem. Korábban szilárd véleményem volt erről, de nem ütközik elvbe, álomba egyik opció sem. Hajlandó vagyok a párom miatt másik külföldi városban élni, mint amúgy terveztem, akár örökké (csak 2 évig terveztem) vagy akár lemondani az MSc-ről meg külföldről is, ha nem tud velem kijönni.

Eltartani is hajlandó vagyok ha kell, véges ideig (pl ha tanul én meg nem)

Párom ugyanígy áll hozzá.

Ezek olyan dolgok, amik hosszútávon annyira nem fontosak azzal szemben, hogy cserébe egy életet leélhetsz a megfelelő emberrel.