Teljesen megváltozott a barátom, miután összejöttünk. Van ilyen tapasztalatod?

Eleinte azt hittem, ő a tökéletes férfi, folyton keresett, dicsért, virágokat hozott nekem, elvitt vacsorázni, figyelmes volt, udvarias. Nagyon jól lehetett vele beszélgetni, érdeklődött, kedves volt, humoros, még nem is találkoztam olyan férfival, akit ennyire aranyosnak láttam volna. Nem siettetett semmivel, még kicsit félénknek is láttam, ami tetszett benne.

Összejöttünk, aztán pár hónap múlva minden megváltozott. Keres most is, de nem figyelmes, csak saját maga érdekli. Nem kedves, folyton csak kritizál mindent. Csúnyán beszél velem, ha valami probléma van, kikel magából, ordít és csapkod. Egyszer megszorította a csuklómat is. Nyoma sincs a régi énjének, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy a kép, amit róla alkottam, egyáltalán nem igazi. Minimálisan sem, olyan, mintha az az ember nem létezne. Vártam, hátha csak ideiglenes ez a helyzet, de nem. Ez az igazi énje.

Nem bírom feldolgozni, hogy ennyire átvert. Szakítani fogok, mert ebben nem akarok élni, de nagyon fáj. Azt nem tudom, hogy miért, mert ebben biztosan nem akarok élni. Tulajdonképpen kiábrándított teljesen, szerelmesnek határozottan nem érzem már magam, de félek, milyen lesz nélküle, mert szerettem. De végül is mi fájjon, ha ő ilyen? Nem is volt igaz, amit láttam. Remélem, hamar túl leszek ezen.. szerintetek?

Van hasonló tapasztalatod? Leírod, kérlek?