Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a jó megoldás erre a helyzetre?
párom rendszeresen adományoz egy kisebb pénzösszeget afrikai rászorultaknak,és adózik a hitgyülekezetének,annak ellenére,hogy már nem jár oda...
ez havonta kb 30000 ft-ot tesz ki...
ráadásul a barátainak is ad néha kölcsön,amit vagy visszaadnak vagy nem...
arra a pénzre nekünk is szükségünk lenne,ugyanis most albérletben lakunk,és babánk lesz...és nem állunk túl jól anyagilag...
én egyetemre járok és kapok ugyan ösztöndíjat,de az nem túl sok...
mondtam már neki egy alkalommal,hogy nem helyeslem,amit csinál,de elfogadom...
ő úgy látja,hogy arra a pénzre nincs szükségünk,nem látja,hogy a babának már most szüksége lenne dolgokra...
minden vágyam egy babamozi,ami ugye nem olcsó,eldöntöttem,hogy ezt mindenképpen összespórolom...csak az a röhej ebben,hogy ezt a pénzt nekem valahonnan kell elvonni,a párom meg könnyedén kitudná fizetni...de eszébe se jut,pedig már mondogattam neki,hogy jó lenne
nem értem,hogy a babánkra miért sajnálja a pénzt?
idegenekre meg miért nem?
hogyan beszéljem meg vele,hogy becsülöm azt,hogy adományoz,és ha jobb helyzetben leszünk,én is szívesen adok,de most a babára is kellene a pénz...
és az igazság az,hogy ő még semmit nem vett neki...
válasza:
válasza: válasza:A baba számára még nem "kézzelfogható". A jótékonykodás és a babamozi pedig nincs egy szinten. A párod szociális érzékenysége nagyobb, mint az átlagos, így esélyes, hogy ahelyett, hogy pl. százezer forintos "luxus" babakocsit vesz a gyerekének, inkább vesz egy használtat 20.000-ért, a "maradék" 80ezret meg jótékonyságra fordítja.
Megváltozni nem fog, neked kell elfogadnod.
és ha azt mondom,hogy volt olyan,hogy nekem nem volt pénzem kajára...az már egy szint az adományozással?
...
értem én,hogy szociálisan érzékeny,hasonlóak vagyunk...ha tehetem én is adok,most csak arról van szó,hogy már nem az van,mint amikor még csak ketten voltunk...
én úgy gondolom változtak a dolgok...
csak ő nem veszi észre...
én a babával változom,most már ők ketten a legfontosabbak...
négy hónaposak voltunk a bébivel,addig én is dolgoztam...
megbeszéltük,fogadjam el hogy kevesebbet keresek,diákmunkával...ő meg többet...elfogadtam,sokat segít...de néha nyilvánvaló dolgokat nem vesz észre,ha meg mondom nyíltan,félek,hogy megsértődik,volt már rá példa...
attól kezdve hogy együtt vagyunk minden jó volt,a kezdetektől mondogatta mennyire szeretne gyereket...
nem értem hova tűnt az a férfi,akit akkor ismertem...
érzi hogy rúg a baba,szóval a kapcsolat megvan,beszél hozzá...stb...de nekem kell ezt is mondogatnom,hogy gyere köszönj a fiadnak...
Lehetséges,hogy mégsem áll még készen az apaságra?(hülyén hangzik tudom)
Vagy lehet hogy nem tudja,hogy álljon hozzá,esetleg lehet ehhez valami köze annak,hogy az apukájával rossz volt a kapcsolata,és nincs apaképe?
Egyszer azt mondta,ő majd csak akkor érzi magát apának,ha megszületik a baba...ez olyan elszomorító...
köszi a válaszokat mindenkinek!
válasza:"Vagy lehet hogy nem tudja,hogy álljon hozzá,esetleg lehet ehhez valami köze annak,hogy az apukájával rossz volt a kapcsolata,és nincs apaképe?"
Igen, lehet. Sajnos.
és akkor most mit csináljak vele?
szeretem...hogyan segíthetek neki ebben?
félek,hogy emiatt a gyereknevelésnél is konfliktusaink lesznek...
ő csak annyit mond,hogy nagyon fogja szeretni,de szigorúan neveli...
azért gyereknevelés ennél jóval összetettebb...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!