Mozaik családban ez hogy működik? Ha van a férjednek gyereke, és nektek is itt a közös baba, hogy éled meg hogy minden második hétvégén az apuka a másik gyerekével foglalkozik? Ilyenkor hogy oldod meg egyedül a babával?

"egy nő nem csak magának szül, mert a férfi kell ahhoz hogy legyen gyerek, fele részben az övé is, és neki is kell vele foglalkozni,"

De bizony, hogy magadnak szülsz! Apuci simán lelép, ha úri kedve éppen úgy tartja, és nagyban leszarja, hogy te hogyan boldogulsz a gyerekkel egyedül. Millió példa van rá. Arra kevesebb jóval, hogy anyuci lép le. Kérdező mond, hány éves vagy, 12, hogy ennyire naivan gondolkodsz??

Az "örülj, hogy máskor csinál valamit, nem csak púp a hátadon" kommentekre reagálva: azért ne azt vegyük már alapnak, amikor a férfinak már azért is hálásnak kell lenni, ha kiszedi magának a kaját.

De az azért tény, kérdező, hogy mivel azt a gyerekét csak kéthetente két napig látja, normális, hogy olyankor többet foglalkozik vele. Gondolj bele, hogyha a ti közös gyereketeket látná csak ennyit, nem azt gondolnád normálisnak, hogy olyan sokat foglalkozik vele abban a kis időben, amennyit csak tud? Ha órákra félrerakná, hogy "most főzök, most babázok, menj a szobába, nézzél mesét vagy valami", azon eléggé kiakadnál.

Viszont nem tudom mennyi idős a másik gyerek, de ha egész hétvégén ott lehet, akkor biztos nem olyan kicsi, hogy minden másodpercben nézni kelljen. Biztos ezeken a hétvégéken is meg szokta fogni a férjed a babát pár percre, amíg valami nagyon fontosat megcsinálsz, vagy mondjuk elmész vécére meg fürödni, mint ahogy ő is biztos el szokott menni a nagyobb mellől vécére meg fürödni. Ennyi kell is, de azt ne várd, hogy órákat dajkálja, meg álldogáljon melletted a konyhában. Ha nem akarod magad egyedül érezni, tényleg szervezzetek néha közös programot.

Előjött a tipikus gyakoriss hozzáállás, gyerekes pasival jöttél össze, úgyhogy köteles vagy szívni!

Én azért ezzel így nem értek egyet. Attól, hogy a másik gyerek 2 hetente van ott 2 vagy 3 napot miért igényel 0-24 órás kizárólagos figyelmet? Gondolom már nem csecsemő, egy 4-5-6 évessel meg simán meg tudná apuka oldani hogy bemennek a szobába ott van velük a pici is, tvznek, játszanak, anyuka meg addig meg tud főzni. Én azt látom, hogy többnyire az a probléma, hogy a nők csak magukban puffognak, esetleg fórumokon, barátnőknek panaszkodnak, ahelyett, hogy leülnének a párjukkal ezt megbeszélni.

"Előjött a tipikus gyakoriss hozzáállás, gyerekes pasival jöttél össze, úgyhogy köteles vagy szívni!"

Senkinek nem kötelező szívni és össze sem jönni senkivel. Mindenki választhat. De az előzmények adottak mindig. Ha valaki választ, akkor az bizony az ő döntése, amiért vállalnia kell a következményeket. Azt is, ha a másik fél nem úgy áll hozzá a dolgokhoz, ahogyan azt ő elképzelte, és hajlandóságot sem mutat a változtatásra. Esetünkben nagyon úgy tűnik. Itt is lehet választani. Tűr, vagy kilép. A folyamatos puffogás a gyakorin viszont nem lesz megoldás. Ettől a pasas nem fog megváltozni. És te hiàba javasolgatsz, ha emberünk nem hajlandó változtatni a hozzáállásán. Arról nem is beszélve, hogy elég nagy az esélye, hogy a közös gyerek előtt is ugyanilyen viselkedése volt.Nem, az előre ígéretek nem vehetőek komolyan. Azok csak szavak. A kérdező meg ennek ellenére is a csodát remélve vállalt gyereket vele. Valószínűleg elég gyorsan is.

#29

Így akarta magának bebiztosítani a főnyereményt. Meg gondolom azt gondolta, hogy milyen jó buli lesz a saját gyerek. Aztán most csapta pofán a valóság.