Szerintetek szeret, vagy csak “kényelmes” vagyok neki?

Elgondolkodtam, hogy a párom valóban a személyiségemért/önmagamért szeret, vagy egyszerűen csak “kapóra jöttem.”

Ez úgy merült fel bennem, hogy alapból kapcsolatfüggő a párom, nem volt még olyan, hogy huzamosabb ideig ne lett volna valakivel. Volt egy exe, aki elvileg nagyon rosszul bánt vele.

És rögtön utána, előttem is volt egy csaj, akiért majdnem fél évig oda volt, majdnem összejöttek, csak aztán a lány megharagudott rá, és nagyon kiosztotta. Már az összeveszésük után másnap megkeresett a párom (tudta, hogy már régóta tetszik nekem), teljesen kiöntötte nekem a szívét, hogy vele hogy elbántak a lányok, és mindenki eldobja őt, és semmi másra nem vágyik, csak legyen már egy ember, aki végre kitart mellette. Igazából még nem is ismert, de már aznaptól, az első perctől fogva úgy kezelt, hogy mi együtt vagyunk, megcsókolt, kézenfogva mentünk. Azt mondta elege van már abból, hogy állandóan drámáznak vele, és annyira jó, hogy velem minden olyan könnyed és egyszerű stb…és agyba-főbe velem akart lenni, de itt igazából még csak 1 hete ismert. És nemrég derült ki, hogy amikor összejöttünk, azt mondta rólam másoknak, hogy “tök jó vele, jó társasága van, nagyon népszerű a csaj, de mégsincs elszállva magától, végre már egy kis nyugalom van, lehet vele menni bulizni, nem féltékenykedik.”

Azóta is megvagyunk, de igazából önmagáról kb. semmit nem oszt meg velem, nagyon jóba lett a barátaimmal, eljárunk ide-oda (főleg társasággal) esténként együtt vagyunk stb…