Empatikus-e a párom?

Kicsit hosszú lesz. Szóval adott egy 37 éves pár akik 9 hónapja ismerik egymást. A nő gyermektelen, egy 13 éves kapcsolat után nem voltak komoly párjai, a férfi megözvegyült 3 gyermekét egyedül neveli. Az elmúlt egy hónapot külön töltötték, de nem voltak haragban, néha- néha találkoztak. A szakítás tárgya, a férfi szerint a hölgy nárcisztikus és kevés benne az empátia. Szeretik egymást, ezért kibékülte, de máris szembejön egy új konfliktus. A férfi felvet egy ötletet egy izlandi utazásra gyerekek nélkül, de a lehetséges utazási dátum elött már édesanyja gyerekfelügyeleti segítségét igénybe veszi, ezért felveti, hogy tudna-e a nő vigyázni a gyerekekre és a férfi anyukája megváltoztatná a szabadságát, hogy el tudjanak menni együtt. 9 hónap alatt egyszer kért egy rövid estét a hölgytől. A gyerekek jól neveltek, önállóak, nem okoz gondot a felügyeletük. Szóval a válasz a hölgytől a felvetésre: "Pótanyuka még mindig nem szeretnék lenni." Illetve, "a 3 gyereked "terhe" nem az én "terhem". Más kifogás, magyarázat nem volt. Velem van-e a baj (férfi), túl sokat várok, vagy valóban nem emaptikus a hölgy.