Támogassam a feleségemet vagy “rugdossam”? Dobja el a diplomáját?

#9

"Hát erre aztán érdemes céget alapítani. :)"

Ugyanezen logika alapján, erre érdemes elköltözni Pestre...

A munkája nyilván a kérdezőt zavarja, ha pedig tényleg zavarja ennyire, akkor alapítson szépen céget. Mert az, hogy ő szakérti meg, hogy mit kellene akarnia a nőnek, az baromi múlt századi...

(Jó, ebben az országban reális ma is és a kormány is erről beszél, hogy a férfi majd megmondja, hogy mit kell tennie a nőknek, de reménykedtem, hogy legalább az IT-ban dolgozók nem ennyire visszamaradottak.)

Szerintem érdemes lágyan noszogatni abba az irányba, hogy idővel majd váltson. Nem baj, ha most a Lidl-ben szeretne dolgozni, de később az a gyerek nagy lesz, közösségbe kell járnia és nem mindegy, hogy ő vissza tud-e menni dolgozni olyan munkahelyre, amivel össze tudja egyeztetni a családi teendőket is. Mert pl egy irodai munkahelyen jellemzően a munkaórák is barátibbak és esetleg lehetőség van rugalmasan home office-ban is dolgozni (már ha olyan a munka jellege, ugye), ami HATALMAS segítség akkor, amikor a gyerek kezdi a bölcsit-ovit és átlag kétheti 1 napot van közösségben valami újabb takonykór miatt, nem mindegy, hogy ilyenkor a nő tudja (félig meddig, de papíron tudja) végezni a munkáját, vagy a munkáltató és kollégák sanda pillantásaitól kísérve kb folyamatosan táppénzen meg szabadságon van fél évig, míg egy kicsit megedződik a kicsi immunrendszere. A bolti eladó, raktáros, stb munkakörök jellemzően nem ilyenek. Szóval a hosszabb távra is érdemes gondolni, hogy mi lesz, miután a gyerek megszületik és nagyobb lesz, merthogy ez elkerülhetetlen ugyebár, nem maradnak örökké pici cuki babák (sajnos vagy sem :D ).

De egyébiránt ha biztos benne, hogy ő boldog tudna lenni ilyen munkával is, hosszú távon is, tudnak neki biztosítani olyan munkarendet, amiben nem lehetetlen a gyerek(ek)et hozni-vinni mindenfelé, akkor abban abszolút igaza van, hogy a lelkes nagyszülők iszonyatosan nagy segítséget nyújtanak a mindennapi életben, ami egyszerűen megfizethetetlen. Nálunk most született a második gyerek, az, hogy az idősebbnek szuper kapcsolata van a nagyszülőkkel, egy elmondhatatlan plusz, nem beszélve arról, hogy a szülés és a kórházi napok alatt is iszonyú nagy segítség volt, hogy biztosan számíthattunk rájuk, nem kellett utolsó pillanatban ugrasztani fizetett segítséget vagy a szomszédot vagy akárkit. Ez nem hülyeség a feleséged részéről.

Inkább arra ösztönözném, hogy akkor a babázós időszak alatt tanuljon valamit vagy keressen olyan elfoglaltságot, amit tud a babázás után is csinálni a szülővárosotokban. De mindenképp elfogadnám a döntését a helyedben, akkor is, ha nem akar változtatni a jelenlegi helyzeten.

Hogy támogatod vagy sem, az inkább attól függ, hogy te milyen életet akarsz élni.

Én biztos nem akarnám azt, hogy anyámra/anyósomra legyen aggatva a gyerek állandóan, gusztustalannak tartom, mikor valaki az idős szüleit gyerekmegőrzőnek használja és szánalmasnak, mikor valaki készpénznek veszi, hogy onnantól, hogy van egy párja, ő hátradőlhet és semmirekellősködhet, mindent eldobva aki akkor volt, mikor a másik beleszeretett. Ez a szememben egy biztos recept a válásra és az elbszott életre, de ezt a döntést nem nekem kell meghoznom

2-es "Mi köze az aspergernek a depresszióhoz? Mi a ló****?"

ostoba, legalább olvasnál utána!

az aspik között felülreprezentáltak a depressziósok, ez komorbid tünet!

kérdező, te is faxságot írtál a kérdőívben, egy aspi két kézzel kapaszkodna az otthoni munkavégzésbe, és eszébe sem jutna egy zajos áruházba dolgozni, ahol rengeteg az ember, a zaj, a fehér fény, ez utóbbiak a szenzoros érzékenységet amúgy is hazavágnák.

egy aspergeres