Hogy esik, mikor az orrotok alá van dörgölve, hogy rajtatok kívül vannak jobb/elérhetetlen nők?

Mindig is elég önbizalomhiányos voltam, és rettenesen féltékenykedtem. A jelenlegi párkapcsolatomban meg főleg nagyon vagyok edzve, mert már nem egyszer flörtölt a barátom mellettem, dicsért meg nőket, meg a hátam mögött is más nőkről beszélnek. Amikor meg kifejezem a nemtetszésem akkor pedig én vagyok a hisztispics*, meg ne veszekedjek már stb. Nemrég pedig arról beszélt nekem, hogy a haverja szingli, mert hogy neki az elérhetetlen nők kellennek. De ezt úgy, mondta, mintha ő ugyanezt gondolná, hogy az a nő sokkal szebb, kiemelkedőbb még tőlem is, tehát hogy még neki is nagy falat lenne. És akkor mikor példát kértem, elkezdte sorolni, hogy kire gondol. Nekem ez rohadt szarul esett, mert rám is mondja néha, hogy milyen gyönyörű vagyok, de én azt várom el tőle, hogy én legyek számára az elsődleges, és ne azon gondolkozzon, hogy ki az elérhetetlen lány. Persze én tisztában vagyok, hogy nem én vagyok a világ legszebb nője, testileg sem vagyok magammal megelédve, de nekem az lenne a fontos, hogy a barátom szubjektívan arra gondoljon, hogy megszerezte a legjobb nőt… Mert most kb olyan érzésem van, hogy vannak nagy falatok, és akkor ő beéri egy átlagos kinézetű nővel is.

Ti mit gondoltok erről? Vagy csak én gondolom túl?