Büszkeség, vagy tegyem félre?

Teljesen kétségbe vagyok esve, a jövőmre nézve is rossz kilátásaim vannak. Érzelmi problémával küszködöm, talán szerelem,……. , nem vagyok benne biztos, inkább a múlthoz való erős ragaszkodás,a túlérzelgőségemnek mondható, pedig nagyon sok fájdalmat okozott az a személy aki miatt ismét csak felkeresem ezt az oldalt.

Részeltekbe nem megyek bele, hosszú lenne a mesélni való….

A lényeg, hogy 3 évet jártam egy sráccal,első szerelem…stb. Nagyon jó volt az első 1.5 -2 év, de utána folyamatosan romlott minden. Hibáztam én is, és Ő is, a legsúlyosabbat mégis ő követte el, megcsalt. Én amit hibáztam, a túlzott féltékenykedés volt.

Nála, ha még a megcsalásról lenne szó, de voltak más gondok is……Pl. a munka mindennél fontosabb, még nálam is.pl .ígért nyaralás előző este való lemondása, ….stb

Leírni nehéz, hogy mindenki értse miről is van szó, csak én tudhatom miről is szólt a kapcsolatunk.

A lényeg: a megcsalás 2007 decemberében derült ki, volt egy másfél év szünet. Ez idő alatt nekem volt egy kapcsolatom,de nem jött össze mert mindig rá gondoltam. Ő a másfélév alatt rejtett számom hívogatott,szerelmes számokat játszott le nekem,figyelt a discóban, mint ez utóbb kiderül mikor újra találkoztunk és megpróbáltuk,de nem jött össze megint,de most magamat hibáztatom, a megcsalást nem tudtam neki elfelejtetni. Neki is volt kapcsolata, állítása szerint egy kerek hét, de vége lett mert nem bírt elfelejteni.

Azóta telefonon beszélgettünk,néha találkoztunk is. (nem volt szexuális kapcsolat)

Minden hétvégén felhívott mi újság velem, van-e barátom…stb. Néha huncutkodott velem,megjegyzéseket tett mi lenne ha…..?! stb amiken persze csak nevettemjókat beszélgettünk. Volt h együtt buliztunk, és ölelgetett mintha egy pár lettünk volna, haza felé megcsókolt. Másnap mondta hogy kár volt..stb de jó volt nem arról van szó csak így meg úgy….én is ugyan ezt mondtam neki, én voltam az aki tartózkodott a csóktól,de csak dacból.

Megbeszéltünk mindent, azt is ha valami gondja baja van a másiknak számíthatunk egymásra.

De valami folytán, én megszakítottam ezt a telefonálgatós, néha találkozós dolgot.

Úgy éreztem ez nem mehet tovább, mert még mindig ideges vagyok ha látom,ha találkozunk,még valami van, és a másik nagyon rossz dolgot tett már, hogy komolyan megse érdemli azt h barátok legyünk. Nem tudtam rajta eligazodni, hol más lányokról beszélt, hogy így tetszik neki úgy tetszik neki itt meg ott...stb ,utána meg nekem tett megjegyzéseket, félre érthetőket,minden egyes hétvégén a varázs kérdés minden formája: Van-e már valaki?

Rég nem találkoztam vele…2 hete egy buliban a barátnőmtől kérdezte , hogy merre vagyok.

Most a buliban ott volt, de jóval később, unokatesómmal beszélt, hogy beugrott csak inni egyett. Kerültem egyszerre és figyeltem. Egyedül jött, alkoholt nem ivott.

Táncoltam, közben látta félszemmel, hogy figyel néha.

De viszont a buli vége felé a tánctérre lenézve láttam, hogy áll és egy lányt stíröl aki a barátnőjével táncolt. Iszonyatosan éreztem mgam,rettenetesen, és nem bírtam ki, hogy ne nézzem mi folyik. Sokáig változatlan volt a helyzet. Állt néha sétálgatott, leült a színpadra, nyomkodta a telóját, figyelt kifelé az ablakon, azt viszont nem tudom, hogy látott-e,nem tudtam megállapítani. Nagyon rosszul éreztem magam, én mióta vége lett köztünk nem láttam lánnyal, és ilyen helyzetben sem, és nagyon fájt.A többiek jöttek és szóltak nekem, hogy megyünk,nem is bántam, kitudja mit láthattam volna még.

A discóból kifelé menet megnéztem a telefonom és láttam hogy kaptam töle egy sms:- Taxi haza felé ? Én 5 perc és megyek,írj. Sajnálom a cicád-(nem rég elveszett,és ezt megtudta)

Meglepődtem mert ezt akkor írta amikor közben egy lányt lesett. Na mind1 ez annak is tudható, hogy sajnál minket, mert volt egy párszor , hogy gyalogoltunk hazafelé,és gondolom kedves akart lenni.

Nem tudom mit tegyek, jönnek az ünnepek teljesen kivagyok, minden rossz már rég el kellett volna felejtenem, el is könyveltem magamban, hogy vele soha többé, főleg, hogy meg is csalt(ami állítólag a részegségének tudható)

Csak kattogok-kattogok. Szerezzem vissza a sok rossz ellenére,vagy várjak még, hamarosan jön más? De ismerkedni sem tudok. Nem érdekel senki. Nem szabad vele kibékülni, tudom.

Sokat gondolkozom, hogy eltaszítom magamtól és vele éltem volna le az életem mert talán még őt szeretem, és úgy halok majd meg, hogy nem vele voltam. Utálok utána érezni,mikor múlik már el minden ?! Meg se érdemli, hogy szeressem. Mégis őt lesem,figyelem bár hol vagyok. Büszkeség, vagy tegyem félre?