Lemondtam a párkapcsolatról, mert képtelen vagyok elviselni több csalódást. Más is került hasonló helyzetbe? Mi a tervetek az életetekkel?

Én hasonlóan vagyok mint te. 3 éve ért véget egy 8 éves kapcs. és azóta olyan szinte demotivált vagyok, hogy hihetetlen. Nincs kedvem stand-upolni egyáltalán, igaz, ez a korom miatt is lehet (33F). A szakítás utáni 1. évben még volt 3-4 futó "kalandom", de nem volt jó, nem okozott örömet egyik sem. Azóta semmi. Aki nekem tetszene, annak én nem; akinek meg én, az meg nekem nem. De aki tetszene, és lehetne valami, annak se tennék már meg annyi mindent, mint a korábbiaknak.

Ezen nem lehet segíteni. Valahol olvastam, h az emberi szív sem végtelen. Ha odaadod valakinek, akkor az ott is marad. Ha 3-4 darabban odaadtad már 3-4 embernek, akkor ott is marad. De legalábbis nagyon lassan és nehezen épül újjá. Nem tudok mit tanácsolni. Én már beletörődtem ebbe. Talán csak annyit, hogy arra figyelj, ne hagyd el magad. Bulizz, élj, szórakozz, amolyan "úgyis mindegy" alapon. Én is ezt teszem, és így elviselhetőbb. Ne tervezz, ne gondolkozz, főleg nagy távlatokban ne. Csak rosszabbul érzed magad tőle.

Oooh gyerekek! Bocs! Nem kezelek le senkit. Cukik vagytok. A legszebb korban vagy.

Figyu! Sírj néha jó nagyokat! Az sosem baj. Koncentrálj a munkádra elsősorban! Aztán kezd el önmagad megismerését! Meditálj, járj csakramasszőrhöz, sportolj! Jobban fogod érezni magad. Akármelyik tevékenység közben mélázhatsz saját magadon! Néha menj el bulizni is ahol kiengeded a gőzt! Hidd el sokan mennek ugyan ilyeneken keresztül ebben a korban. Fel a fejjel ! Van egy olyan ember aki csak téged akar, de ehhez a múltat el kell engedni és tudni, hogy mire van neked szükséged és mi az amit önzetlenül képes vagy Te adni.

Ne agyalj rajta! Vedd észre azt, hogy a társadalom kényszeríti ki, hogy legyen párkapcsolatod, mert különben nem néznek semmibe. Ezért fontos az önismeret, és te még nagyon fiatal vagy, nem várható el, hogy tisztában legyél mindennel magaddal kapcsolatban.

Ha úgy érzed, hogy te soha többé nem akarsz kapcsolatot, az szerintem most rosszul érzed, csak a csalódás miatt, de nem akarlak megbántani, engem is felb@sz, amikor azt mondják, hogy nem gondolom komolyan. Én már 40-en túl vagyok, jó pár éve volt az utolsó kapcsolatom, de nem döntöttem el, hogy "nem akarok belemenni több kapcsolatba, mert csak fájdalom lesz a vége", hanem egyszerűen nem akartam már. Olyasmi, mint amikor már nem kívánsz egy kaját, amit korábban rendszeresen ettél, pl.

Ha mégis "egyedül maradsz", amit nem hiszek, akkor rengeteg időd lesz magadra, nem fog senki bekorlátozni, hogy mikor hova mész, mit csinálsz, mikor fekszel le aludni, stb. Nagyon jó így!!! Én már 7 éve élvezem ezt!

Szia. Én ugyan ebben a létben tengődök jelenleg. Voltam pszihológusnál is, reiki mesternél is, de mind kuruzsló volt, és csak a semmiről beszélt. Nem érzem életemben először, hogy innen hogyan van kiút. Ha szeretnél minden kötöttség nélkül beszélgethetünk.

30f