Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más is hasonlóan gondolkodik vagy tényleg velem van a probléma?
10 válaszolva
nekem sokkal többet mond amit látok és hallok mint amit mondanak nekem. A szavak csak szavak, ha tettek is vannak mögötte akkor lesz értelme. A viselkedésünket sokkal nehezebb leplezni, ha valakinek örülünk akkor az látszik a gesztusainkon, legyen az családtag vagy barát. nem akarok velük versenyezni, hiszen egészen más helyzetből indulunk, de ha egy idegen férfi olyan mosolyt vagy reakciót vált ki a partnerünkből amit még korábban nem tapasztaltál akkor elég egyértelmű hogy nem én vagyok a megfelelő a partnerem számára. Persze fel lehetne venni a versenyt, úgy viselkedni mint a másik férfi, de miért akarnék színészkedni?
válasza:Az a baj, hogy amit “látsz és hallasz”, az nem a valóság. Nem alakult ki megfelelő önértékelésed kisgyerekként, emiatt egy torz valóságot észlelsz, ami igazolja a félelmeidet. Tehát a félelmeid határozzák meg nemcsak a gondolkodásod (“miért ne hagyna el egy jobbért”), de az észlelésed is (“jobban csillog a szeme”). Amíg nem foglalkoztál komolyan, évekig önismerettel (pl. pszichoterápia), addig csak gyűjtöd majd a kudarcélményeket.
Ide tartozik az is, hogy “körültekintően választasz”. Könnyű ezt hinni, de amíg nem dolgoztad ki magadból a kisgyerekkori mintákat és lelki sérüléseket, addig ezek rángatnak dróton és unos unalomig fogod ugyanazokat az élményeket átélni, ismételgetni ugyanazokat a párkapcsolati mintákat, amik segítenek átélni a megszokott lelki fájdalmakat, érzelmi sérüléseket. És ehhez mindig “körültekintően” fogod választani a partnereidet: azokat, akik ebben együttműködőek.
Lehet, hogy édesanyádnak “nem csillogott eléggé a szeme”, amikor anyáknapján szavaltál neki, vagy a tesód produktumát többre értékelte, ezért most a barátnőd szemét se látod megfelelő mértékben ragyogni.
(A 22:09-es kommentedhez annyit, hogy az említett barát egy bántalmazó, ez a partner elszigetelése egy tipikus bántalmazási módszer. Neki is sürgősen terápiára lenne szüksége, mielőtt áldozatokat szed.)
"12"
Egy dologban tévedsz, nem félek, hanem inkább cselekszem, mondhatni megelőzöm azt ami szerintem úgyis bekövetkezne. Ez persze lehet félelem attól, hogy velem szakítanak, de már erre is volt példa. Lehet attól félelem, hogy nem jól választottam és ha valami hibát észlelek azonnal riadót fújok, ez utóbbiban van némi igazság. Normális esetben 2 fél arra törekszik hogy a felmerő hibákat együtt kijavítsa, nos ez belőlem teljesen hiányzik, mert az a tulajdonság, reakció ami reflex szerű, azt nem lehet megjavítani. Ha valami vagy valaki tetszik akkor örülsz neki és vágysz rá, és van a szomorú valóság ami "jutott" neked. Nos ezt nem szeretném megtapasztalni.
válasza:Lehet, hogy olyan ragaszkodás alakult ki benned a női gondviselőid iránt, hogy úgy érzed, elárulnád őket egy párkapcsolattal. Vagy édesapád korai elvesztése miatt félsz az olyan veszteségtől, ami külső okok miatt történik, ezért inkább te lécelsz le. A viselkedésed és érzéseid akkor is félelemről árulkodnak. Ez nyilván nem tudatos félelem és nem tudatos minták, ezért kell profi vezetővel felderíteni őket. Aki a pszichológus. Tanulmányozd kicsit a kötődési típusokat. Pl.: [link]
Valahonnan jön ez a pánikszerű menekülés a nehézségek elől. Lehetséges, ha édesapád elvesztése pont az első 4-5 évedben történt, hogy édesanyádat annyira megviselte érzelmileg, hogy nem tudott rád kellően odafigyelni. Ettől még imádhatod, csak az önbizalomhiányod és a fura párkapcsolatkezelésed kisgyerekkori blokkot jelez és ha nem tudsz szembenézni azzal, hogy valami el lett ott szúrva, akkor nem tudod megoldani se, nyilván.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!