Mit kezdjek ezzel a nővel?

Modern formában kifejezve extrovertált.De nagyon extrém formában.Pár hónapja vagyunk együtt.Az elején nem tűnt fel,mert kevesebbet találkoztunk,ahogy telt az idő több időt töltöttünk egymással, én egyedül élek és egyre többet vagyunk nálam.Én nem mondanám magam introvertáltnak, de elvagyok otthon, viszont bele lehet vinni bármilyen programba, rá lehet venni.De ahogy egyre közelebb kerültünk egymáshoz kibukott a dolog hogy egyszerűen a nő nem bír megmaradni a fenekén.Mindig kell valamit csinálnia.

Voltunk egy hétvégi napon strandon, ráadásul 2 órát utaztunk oda, meg aztán haza is.33 fok volt, szétégetett minket a nap,kiszívta minden erőmet,örültem hogy hazaértem estefele már és elfeküdhettem az ágyon.Erre kitalálta hogy menjünk el még biciklizni.Ha nemet mondok, akkor megsértődik,addig nyaggat míg bele nem megyek, sokszor érzelmileg zsarol.

De egy másik példa.Kinéztünk egy nap egy kirándulóhelyet, túraútvonalat.Elautóztunk a kutyával 3masban.Mentünk vagy 15 km-t, ráadásul szintkülönbséges terepen.Hazafele megkajáltunk egy helyen.Hazaértünk,én elterültem a kanapén, benyomtam a tv-t, a kutya mellém feküdt lógó nyelvvel.A nő lezuhanyozott.Végzett, leült közénk és mondja hogy ő unatkozik, menjünk el mozizni.Természetesen nem ugráltam örömömben,és valahogy mindig eléri a célját.

A kedvencem az volt,mikor a szüleinél voltunk, egy feladatba segédkeztünk a ház körül, elfáradtunk mint az állat.Este szexeltünk, 2 szer élveztem el, kiterültem,csak feküdtünk az ágyon, tök kellemes volt beszélgetni, vagy csak hallgatni.Már a bealvás határán voltam, amikor megszólal hogy menjünk el bulizni.Ráadásul nem 20 évesek vagyunk.Ő 30 éves,én 38 éves vagyok.Pont a hátam közepére kívántam hogy bulizni menjek :)

De mindig ez van, én szeretek filmet nézni, ezt is tök jó programnak tartom egy párkapcsolatban, de vele nem nagyon lehet,mert ha meglát a filmbe egy olyan jelenetet, amihez kedvet kap, akkor azonnal azt kell csinálni és vége a filmnézésnek.

Csak szerintem nem normális ez hogy egy nap 20 programot be kell tervezni? Vagy én vagyok a maradi és az otthonülő?

Azt veszem észre magamon hogy megterhelő a társasága, nagyon brutálisan! Egyrészt nem vagyok csóró azért,de anyagilag is megterhelő ennyi programra járni állandóan.És lelkileg is egyre nehezebben bírom.Már egy stresszbe vagyok mert holnap jön...és hogy vajon mit meg mennyi mindent talál ki.Menjünk el csónakázni,menjünk el sétarepülni, menjünk el koncertre,menjünk el kiállításra,menjünk jógázni,menjünk állatkertbe.És mindezt egy napon :)

Aztán most elmegy 1 hétre a barátnőivel a balatonra.Kicsit olyan érzésem van,mintha a nyári nagyszabadságom előtt állnék.Pedig én dolgozok egész héten.Mégis az a felszabadult érzés van bennem hogy még a holnap, aztán jön a szabadság!Egy kis szünet, egy kis megállás.

Amúgy ezt leszámítva jól megvagyunk,jó párost alkotunk...de ez az állandó mehetnéke az őrületbe tud kergetni.