Miért keltenek bűntudatot bennem a szüleim? Jogosan?

Én egy 22 éves sráccal jöttem össze rövid időre. Neki is elég gyökér szülei voltak, az apja még talán kevésbé, inkább az anyja. Aki fúrta a kapcsolatot már az elején. Mert hogy én erkölcstelen vagyok, amiért 23 évesen már szexeltem életem során, meg a fiacskáját is áthívtam 3 hét után. Akkor lett vége a kapcsolatnak, mert nem jött át, mert anyuci nem engedte.

A te szüleid rendkívül toxikusak, nem jó a kapcsolatotok, csak szándékosan azt akarják veled elhitetni, hogy jó, meg mindent megadnak, közben tönkretesznek. A lány se fogja sokáig bírni. Nem a lánnyal van bajuk, csak félnek, hogyha párod lesz, akkor nem tudnak majd irányítani. Ha te ezt hagyod, akkor egyedül halsz meg, de ha most megszakítod velük a kapcsolatot, van esélyed egy boldog életre :)

Tudom könnyen beszélek blablabla, hát én a nagymamámtól határolódtam el, amikor rájöttem, hogy érzelmileg zsarol és bánt engem, miközben ő azt állította, hogy mi barátnők vagyunk, annyira jó a kapcsolatunk...

Mielőbb tudasd velük, hogy felnőttél és köszönöd, amit érted tettek, de ez nem jogosítja fel őket, hogy elvárják tőled, ott őrzöd őket életed végéig. Vagy úgy fogsz járni valóban mint távoli rokonom, Pisti, aki öreglegényként élte le az életét anyuka udvarában a nyári konyhában berendezett kis lakásában, mert ha még 40+-osan akár végre valakivel megismerkedett volna és elment volna randira, anyuka mindig pont nagyon rosszul lett - vagy a pulzusa vagy a cukra, de valami mindig felment.

Anyuka rég meghalt, Pisti meg 60+-osan ül már anyuka házában, egyedül. És így is fog meghalni.

Nem tartozol nekik se beszámolással, se semmivel.