Erről miként jutnátok közös nevezőre a pároddal?

Komoly???

Nem felvágásból jár suliba normális ember-gyerek, hanem azért, hogy eszesebb legyen, illetve majd ő is vehessen divatszemetet tudása profitjából...

Rakjátok állami intézetbe inkább...beveszek egy aszpirint...

4

Ha tudnál gyereket nevelni, akkor a gyerek letojná ezt a burzsuj marhaságot...érdekemberek kellenek, az a menő, hogy posztolgassad facén?

Túl jól ismerem a dolgokat...

Én próbálnék arra törekedni, hogy ne az anyagiakkal hanem a tudásával tűnjön ki. Szerintem nincs annál nagyobb győzelem mikor a pénzel nem megy semmire az ember, mert abban a helyzetben pont csak a tudással menne valamire.

Habár abban igaza van a másik félnek, hogy sosem lesz meg mindene amit akar, És ez nyálasan fog hangzani, de akkor adjátok meg azt amit sok ilyen gazdag csemetének nem szoktak. Az odafigyelést és a szeretetett.

"Ha nincs a gyereknek menő cucca, a többiek kiközösítik."

Ha beképzelt barmok közé járatod, akkor talán.

Iskolaválasztásnál két fő szempont kéne, hogy legyen:

1. Kapjon normális oktatást. (És nem, az irreális elvárásokat támasztó iskolákban, ahol tízből nyolc gyerek lelki beteg lesz, mire elvégzi, korántsem biztos, hogy az oktatás is jó. A jó oktatáshoz hozzá tartozik, hogy ne gyilkolják meg a lelkét, őrizze meg az érdeklődését, és tudjon reális elvárásokat támasztani magával szemben.)

2. Legyen esélye normálisan, a személyiségének megfelelően szocializálódni. Lássa, hogy milyen a normális értékrend, milyenek más emberek, és tanulja meg a másikat elfogadni, és azt, hogy vannak másmilyen emberek is, mint mi. Amelyik iskola a felszínességről, nagyzolásról, és a tökéletes unempátiáról szól, és ahol szinte burokban vannak a tanulók, és csak a saját kis belterjes világukat látják, azt nem tudnám jónak nevezni, színvonalasnak meg végképp nem. Eleve be sem iratnám egy ilyen helyre. Jó oktatás meg nem csak ott van ám, ahol burzsoá gyerekek járnak. Sőt...

Átíratnám máshova. Jó fősulira a képességek alapján fog bejutni. Nem (csak) a sulin múlik. Az ő lelkivilágának és a szülő-gyerek kapcsolatnak is jó tesz, ha a gyerek ebben maga dönthet. Menni akar, hát segítenék neki menni.

Igen, az egész élete arról fog szólni, hogy nem kaphat meg mindent. Legalább a kamaszkorát ne csesszem már el, nem igaz?

Én csak a gyerekként megélt tapasztalatokat írnám le. Nívós általános iskolába írattak be, sok gazdag szülő, sok elkényesztetett gyerek. Mi is jómódúak voltunk, de azért ott ment a rongyrázás. Volt néhány normális osztálytársam de kevés.

A nívós iskolában az volt a rendszer, hogy konkrétan bekategorizálták a gyerekeket, beskatulyáztak és eszerint is ültettek, tehát a jobb tanulók nem is ülhettek a rosszabbak mellé, kb. kasztrendszer volt. A tanítónő sem volt egy nagy szám, a módszerek meg elég furák. Anyukámnak is a mai napig ez a véleménye. Én úgy erkeztem 6 évesen anno, hogy tudtam olvasni, mindig is jó tanuló voltam, de nagyon eleven, nem tudta a nő lekötni a figyelmem, ezért nem voltam kitűnő és nem is ülhettem a legjobbak köze. Vért is izzadhattam volna, elkönyvelt x-nek, onnan nem volt mozdulás. Ezek így tökre megmaradtak.

Amúgy az iskola elég lepukkant volt, de nagy volt a neve.

3. Osztály félévkor irattak át (én is szerettem volna, mai napig jó döntésnek tartom) egy masik, vidéki kisvárosi iskolába ami gyalogos távolságra volt a lakhelyünktől. Viszont sok pályázati pénzt nyertek, nagyon korszerűre modernre felújították, rengeteg sportolási és egyéb különóra lehetőség volt ott helyben. Kisebb osztály, kisebb iskola, családiasabb légkör. Jóval szebb körülmények. Sokkal jobb tanítónőm lett, imádtuk. Ott nem volt ez a kasztrendszer. A gyerekek sem voltak annyira elkényesztetve.

Végül onnan mentem nívós gimnáziuzmba, azt imádtam. Onnan pedig egyetemre, ahonnan kifejezetten jó eredménnyel diplomáztam, folyékonyan beszélek angolul (visszajelzések alapján bőven jobban mint az átlag, nem nagyképűségből de én is így vélem), németül. A mestert most csinálom, nyertem tanulmányi ösztöndíjakat, részt vettem/veszek külföldi ösztöndíjprogramokban, stb stb.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a későbbi sikere nem feltétlen függ az általános iskolától. De még a középiskolától se. Hiaba nagy nevű egy suli, ha közben a gyerekeknek károkat okoznak, elültetik bennük, hogy nem képesek többre, hogy a hátrányosabb helyzetűek nem egyenlőek a többivel, ahol kinézik a másikat, mert nincs 30 cipője.

A légkör, hogy szeresse és legyen sikerélménye szerintem sokkal fontosabb.

Egy középiskolai, egyetemi felvételinél meg úgyis a pontok számítanak, ami (főleg utóbbi esetében) nagyrészt a diákon múlik. Senkit nem érdekel ki hova járt általánosba. Tőlem se kérdezte senki soha.

A nívós iskola hülye, értelmetlen szabályai, negatív berögződései szerintem károsabbak, kevesebb sikerélményt adhatnak, HA az a suli olyan.