Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elfogadnád indoknak hogy miért nem történt meg ennyi idő elteltével sem az eljegyzés?
Mindig azt mondtam h ne kidobjuk, javitsuk meg, hátha menthető a kapcsolat.
Több éve élünk együtt. Amit nem értek benne hogy miért teszi, és ezért sem kértem meg a kezét:
- mert kettőnkre sokszor annyi mindent vesz ami felesleges mert nem fogy el, és nem esik le neki hiába mondtam már
- sok alapanyagot vesz h majd elhasználja de ez nem történik meg ( el is felejti h vett)
- olyanból is vesz magának amit nem kóstolt rögtön 4 5 csomaggal, és persze ott marad mert nem ízlik neki, pedig mondtam vegyen egyet kóstolja meg és ha ízlik akkor következőre vesz..tehát a pénzkezelés..de ezekkel a példákkal sem esik le neki a monddndóm mert újra ezeket csinálja.
Sokszor úgy érzem mintha nekem lenne egy gyerekem akit tanítanék h h gondolkodjon okosan, és ésszerűen
Úgy érzem nem tudok rá támaszkodni mert az én kérésem, gondom ha megkérem is vlmire megoldatlan marad ha rá is ér és pár perc lenne akkor is. Míg tőlem kér, elintézem, besűrítem a napomba.
Annyira nyűgöt lát mindenben h már rég nem kérem meg semmire mert elég a saját dolgait osszerendezni emiatt.
Olyan nehezen viszi a munkát háztartást párhuzamosan h félek még rosszabb lenne gyerekkel, holott kiveszem a részem és nem a nyakába szakad az egész. Főzni ügyet intéznie nem kell..
Soha nem fogadnám el, sőt, én a helyében penderítenélek ki, mint macskát xarni.
Én is szoktam úgy vásárolni sajnos a kelleténél többször is úgy, hogy aztán a kukában végzi.
Van költséges és tárgyilagosan, kívülállóként nézve pazarló hobbim is (parfümök), és ruhára, kozmetikumokra is sokat költök.
Nem tudok leadni a szintből, amit egészséges étkezés terén elvárok, hiába drágul az élelmiszer, szóval ótvar sok pénzt hagyok a boltban.
Utálok takarítani, rendetlen vagyok, nem "vezetem" jól a háztartást, és eszem ágában nincs egyedül csinálni, vagy akár pont a felénél többet bevállalni (magyarul "vezetni"). Mondjuk én legalább főzök.
A páromnak is ugyanolyan felelőssége a háztartás és a bevásárlás is. Szóval én a képébe röhögnék, ha olyanokat mondana, hogy olyan, mintha egy gyereket próbálna nevelni, vagy egyáltalán nevelgetni próbálna.
Felnőtt ember nem nevelgetünk. Felnőtt ember vagyok, saját keresettel, ugyanannyit keresek, mint a párom, nem rajta élősködöm, és még a pénzszórásom ellenére is bőven félre tudok tenni a fizetésemből. Ha a barátnőd is dolgozik, akkor úgy költi a saját keresetét, ahogy akarja.
Ha te ki nem bírod állni őt, akkor szakíts vele, ne az legyen, hogy ugyanúgy a párod, ugyanúgy vele élsz, csak elvenni nem vagy hajlandó, mert arra nem tartod méltónak. Ez a másiknak a megalázása és az idejének a rablása. Nem is fogom fel, hogy mégis hogy képzeled, hogy gondolhatod, hogy ez rendben van és elfogadható.
Ezt hányszor kérdezed még meg, különböző problémákkal? Nem, egyáltalán nem ok arra, hogy ne legyen eljegyzés!
Ez arra ok, hogy azt mondd, hogy vége van, amennyiben évek óta együtt élsz vele, és nem akarsz házasodni egy mondvacsinált menekülő út, amivel mindkettőtök életét megkeseríted. Ez nem megoldás, rettentően kontraproduktív. Keresd meg a tököd, és mondd ki, hogy nem illetek össze, mindketten meg fogtok könnyebbülni!
Ne aggódj, ő azt is elfogadja, ha azt mondod neki, hogy nem tetszett a zoknija, vagy bármi egyéb baromságot. Abból a szempontból tökéletesen illik hozzád, hogy bármeddig képes benne maradni egy erősen xar kapcsolatban, csak ne maradjon öt percig egyedül.
Ja, és persze megváltozni se fog. Ahogy te se. Halálig tudjátok egymás életét megeseríteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!