A barátom szinte napi szinten rákeres egy volt szerelmére. Szerintetek felhozzam neki ezt valahogy?

Vegyed végre tudomásul, hogy sosem Te leszel neki az igazi. Téged csak rezervaként kezel, hiába mond aranyos ígéreteket.

Fiatal vagy, első szerelmedről van szó, nincs kellő tapasztalatod. Ezt nem lenézésképpen, hanem jóindulatú figyelmeztetésként írom, hiszen régen túl vagyok a nyugdíjkorhatáron.

Hangsúlyozom: ne higgy a mézes-mázos szavainak, mert biztos, hogy csalódni fogsz. Ha nem egy hónap múlva, akkor pár év múlva, amikor (talán) gyerekekkel is - magadra hagy...

Ffi.

Nézegeted a plátói szerelmed ténykedését, de mellette van barátod?

A kérdező írja, hogy a barátja teszi ezt, tehát a kérdező mellett vissza-visszatekint az exeire.

Gondolom, hogy kettőtök esete ebben eltér. Te talán keresed az újat, de addig is jól esik a plátói, mert kellemes élményeket égreszt (ha voltak).

Bizonyára nem vetted észre a mondatom után a kérdőjelet, ami azt jelenti, hogy ezen kívül is van barátod?

Ha nincs, akkor semmi kifogásolni valót nem találok abban, hogy nosztalgiázol, habár inkább afelé fordulj, hogy ne az elérhetetlent kergesd, hanem lépj a realitások talajára.

Megengedem, hogy a mondatom félreérthető volt. Elnézést.