Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tudnám magamban végképp eltemetni a problémákat, ha úgysem lenne értelme elmondanom a férjemnek?
Az intimitás teljesen megszűnt közöttünk. Nem veszekszünk, még csak vitáink sincsenek, élünk mint egy boldog család, csak sokszor én nem érzem magam jól. Nagyon kedves és rendes ember, a gyerekeket is szereti, a problémák (fogyatékkel élő gyerekek) ellenére sem lépett le, csak értünk dolgozik, szóval tényleg minden rendben van vele, de belőle eltűnt a vágy az intim dolgok iránt.
Ezt már többször próbáltuk megbeszélni, egyszer azt mondta, hogy már nem vonzódik hozzám, mert meghíztam. Próbálok ezen változtatni, de nem megy egyik percről a másikra. Utána meg azt mondta, hogy egyáltalán nincs már igénye a szexre se velem, se mással.
Az a baj, hogy én nem tudtam magam lenevelni erről és ezért néha furcsa vagyok számára. Ilyenkor kérdezgeti hogy mi a baj, de hiába mondom el, hogy mi, úgysincs semmi értelme. Az sem jobb, ha néha megszán, és szexelünk, mert neki csak nyűg én meg nem tudom magam elengedni, ha érzem, hogy csak kötelességből teszi.
Keresned kell a megoldást a problémára, azzal hogy homokba dugod a fejed még nem lesz jobb!
Sok sikert!
Egyébként külön utakon járva is tudtok foglalkozni a gyerekekkel!
3-as volt eddig az egyetlen konstruktív válasz.
Gondolkodj el a nyitott házasságon. Lehet, hogy nálatok működne. A feltételeket is tisztázzátok, a családtól alapvetően nem veheti el az időt a szerető.
3. vagyok
Én nem nyitott házasságra gondoltam, de az is egy megoldás!
Azért vagyok vele, mellette, mert szeretjük egymást. Nem akarom olyan dolog miatt hibáztatni, amiről esetleg nem is tehet.
Én már felajánlottam, hogy nyugodtan kereshet magának valakit (az egészségének megőrzése mellett), de erre volt az a válasza, hogy neki egyaltalán nincs erre igénye sem velem, sem mással.
Jó, letudtuk az önnyugtató dumát, amivel tök jól lehet takarózni a langyos fosban, most beszéljük a valós érvekről.
Nincs köztetek intimitás. Ez önmagában is már csak egy barátság így. De annak is csak egy szar, mert ez a szerencsétlen tabukat kreál azáltal, hogy cseszik meghallgatni.
Szóval van egy ember, aki egyáltalán nem a társad, csak egy kolonc, aki szépen lassan lerombolja benned azt is, hogy őszinte legyél vele, mert nem érdemes.
Nem tudom, miért ilyen szerencsétlen balf*sz a nők többsége itt, hogy komolyan azt meséli be magának, hogy ha valaki nem csalja vagy veri rommá, csak van, mint egy szobanövény, ami néha felbőg, attól automatikusan jó férj lesz. Borzalmas, milyen kapcsolatban pazaroljátok el az utolsó szép éveiteket.
De, a társam a legfontosabb dologban, mert jó apa. Más már rég dobbantott volna halmozottan sérült gyerekek mellől, ő viszont még mindig mellettünk van pedig neki biztosan egyszerűbb lenne nélkülünk.
Nekem már amúgy sem nagyon lenne normális párkapcsolatom, ilyen illúzióim nincsenek is. A jelenlegiből kell kihoznunk a lehető legjobbat.
#9: halmozottan sérült gyerekEK? Többes számban?
Bocs, de az első sérülten született gyerek után minek szültél még?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!