Más se tudja mindig azt mondani a nőknek amit hallani szeretnének?

Én nőként kevésbé vagyok érzelmes, mint a legtöbb pasi. De az őszinteség nekem fontosabb, mint az amit hallani akarok. Ezt a párom is tudja. Persze van, hogy megbántott, azaz rosszul esett valami, amit mondott, de hamar túl vagyok rajta, mert az igazat mondta. A hazugság mindig kiderül.

De ilyen hülyeségeket nem is kérdezek tőle. A lényeg, hogy most szeret. A jövő meg mindkettőnkön múlik.

De tényleg nem voltál annyira szerelmes, hogy azt hitted, örökké tart, vagy fel tudsz emelni egy hegyet, vagy akármi? Mert ha ő teljesen beléd van zúgva, és szeretné tudni, hogy te is bele vagy zúgva, te meg racionalizálsz, az kiábrándító.

Úgy értem, itt egy lehetséges válasz, hogy miért nem akarnak egyre többen kapcsolatot.

"Most pont azt irod le amit én"

Pont az ellenkezőjét. Te arról beszélsz, hogy mit "kell mondani", én arról, hogy mit remél, hogy érzel.

"nők legtöbbje nem magába a férfiba lesz szerelmes, hanem abba az illúzióba, amit a férfiból meg tud alkotni és fenn tud tartani magában. Ez tehát egyfajta önáltató szerepjáték, amelyben a férfinak kezdetektől fogva ki van osztva egy rá szabott szerep, előre megírt forgatókönyvvel"

Ez így igaz, nagyon jól megfogalmaztad!

"Vagy eljátssza, vagy vagy ha nem, akkor vége a nő iránta érzett szerelmének."

Ennek viszont pont a fordítottját tapasztaltam. Amíg a férfi nem játsza el a szerepet, addig a nő reménykedik. Amikor belemegy a férfi, akkor a nő csalódik. Addig szerelmes tehát a nő, amíg remelni tudja, hogy egyszer majd olyannál változik a férfi, amilyenné ő akarja. A férfinak olyanokat kell mondania, ami ezt a reményt élteti, de nem szabad túlságosan megadnia a nőnek, amirr vágyik, mert akkor rájön, hogy mégsem arra vágyik, kiábrándul és más férfit vesz üldözőbe egy másik illúzióval.