Van értelme esélyt adni?

Nem értem mi a gond.

Nem tudtok egymás nélkül meglenni, ok. Szeretitek egymást. Szeretet vagy szerelem?

Én szerelem nélkül még így 40+ -osan sem kezdtem kapcsolatba. Fiatalabb koromban sem. Csak azért, hogy legyen valaki az ágy túloldalán.

Hány évesek vagytok amúgy?

Volt egy negyvenes kolléganőm, aki megismerkedett egy nála pár évvel idősebb sráccal. A srác odavolt érte, a csaj még egy darabig vacillált, kirúgja-e miatta a szexkapcsolatát (részéről lehetett volna kapcsolat, az a srác nem vállalta őt fel). Mindig azt mondták, "opciók vagyunk egymásnak". A csaj segítségben, anyagilag és egyáltalán a párkapcsolat megléte miatt eléggé rá volt utalva a srácra. A srác meg szerelmes volt mint állat. De a szex nagyon hamar kikopott, nyilván a csaj nem akart vele. Inkább a tinédzser lányával aludt, csak vele ne kelljen...

6 évig tudom, hogy így küszködtek egymással, mert "opciók" egymásnak, de a nő részéről a kémia abszolút nem működött és csak vergődés volt az első pár hónap után. Nem tudom, küszködnek-e még, szerintem igen.

Miért az a langolos hülyeség a szerelem?

Én csak annak éreztem ezt az izgulos érzést, akivel borzalmas volt a kapcsolat. Persze eleinte nem, de az osztoneim már előre tudtak a dolgot.

A szerelem az, amikor biztonságban vagy mellette, szereted mint embert, kivanod mint férfit/not és szerettek időt tölteni egymással.

Ez a langolos pillangos érzés meg nem az egészséges kapcsolatok jele.

A kémia attól meg működhet, hogy nincs meg a langolas.

Az erett felnőtt szerelmek sokkal jobbak, mint a tinik.

23 vagyok, az előző barátaimmal megvolt a langolas, szakítás is lett, mert mindegyiknel a megfelelsei kényszer és a stressz miatt éreztem a pillangokat.