Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondoltok erről? Bővebben lent.
Én 24/L vagyok, a barátom 35/F.
Lassan egy hónapja vagyunk együtt, viszont nem érzem azt, hogy annyira jól érezném magam ebben a kapcsolatban. Túl egyhangú, unalmas eddig az egész. Nem vágyom nagy dolgokra, és költséges programokra sem. Beülni szoktunk helyekre, de valami hiányzik a kapcsolatunkból. A beszélgetéseink is kissé unalmasak többnyire. Tudom, hogy szeret, de mégsincs köztünk meg az a “szikra” aminek a friss szerelmeseknél meg kéne lennie. Lehet, hogy ezt befolyásolja az is, hogy én nem vagyok valami “nyálas” típus vagyok. Szóval úgy érzem magam ebben a kapcsolatban, mintha már együtt lennénk 20-30 éve, és ellaposodott, unalmas házasságban élnék, ahol szeretjük egymást, de mégis unalmas már minden.
Szerintetek ez a dolog változni fog idővel? A korkülönbség is akadály lehet? Vagy mit kéne tennem?
Hol van itt a szerelem? Most ismerkedtek, minden rezdülése izgalmasnak kellene, hogy legyen.
Minek jöttetek össze, nem volt senki alternatíva, jobb híján belementél?
Sajnos ebben van igazság.
De mivel csak negatív dolgokat írtam, azért pozitívumokat is szeretnék mondani.
Alapjáraton elvagyunk, rengeteget hülyéskedünk, megértjük egymást, mindent elmondunk a másiknak, nálunk tényleg 100%-os őszinteség van, feltétel nélkül megbízunk a másikban, sok dologról nagyon hasonló a véleményünk. Hűséges típusok vagyunk mindketten, és tudom, hogy bármit megtenne értem, illetve hogy szeret és megbecsül.
De valami mégis hiányzik. Mostanában a beszélgetések is egyhangúak, unalmasak, de ez még változhat, mert egyébként elvagyunk.
Bár én sajnos kicsit “gyerekesnek” tartom magam hozzá, illetve az ő baráti köréhez, mert mindenki 30+. Nagyon kedvesek a barátai, csak mikor egy társaságban vagyunk, én azért érzem, hogy a korombeli baráti társaságommal jobban elvagyok, ő meg az enyémeket sajnos nem igazán kedveli, de probléma sem szokott belőle lenni.
Szóval nem tudom mit tegyek. Nem zavar a korkülönbség sem, de sajnos lehet néha érezni, hogy én még kicsit gyerekes vagyok, lehet velem van a baj:/ de szakítani sem akarok vele, mert még egy ilyet nem találok mint ő, minden hibámmal elfogad olyannak, amilyen vagyok. Az eddigi exeim mind átvertek, meg stb, ő meg begyógyította az összes “sebem” szóval nem bántanám meg azzal, hogy szakítok vele, illetve nem is szeretnék.
Szerintem ekkora korkülönbség ebben a korban nagyon vízválasztó.
Egyébként ellentomndasz magadnak: azt mondod, jól elhulyeskedtek, de közben unalmas dolgokról beszeltek. Most akkor melyik is igaz?
Egy hónap után nagyon nem itt kene tartani.
Mi fogott meg benne? Az, hogy szexuálisan vonz és ennyi? Csak ezt tudom elkepzelni.
Nekem is ellentmondásos a dolog. Van valaki akibe beleestem nagyon jól kijövünk, nagyon megvan az összhang ÉS amikor hülyéskedünk és egymás agyát húzzuk, olyan mintha csak ketten lennénk a világon és sosem unalmas. Sőt, épp ellenkezőleg. Izgalmasabbnak érzem mint bármi mást. Más kérdés hogy nem lehet belőle semmi, de itt most nem is ez a lényeg.
Szóval szerintem ha a megfelelő emberrel vagy, a legunalmasabb tevékenység is lehet érdekes, mert a beszélgetés feldobja. Nem arra figyelsz mit csinálsz, hanem hogy kivel vagy, milyen a beszélgetés, a dinamika.
De ha egy hónapja (se?) vagytok együtt és már most se jó, akkor szerintem ezt felesleges erőltetni. Nincs kémia. Esetleg nem olyan közeli barátok/haverok lehettek, de én ennél többet ennek látatlanban nem jósolok.
Azt kéne érezned hogy a másiknak kb a tüsszentése is érdekel. Hogy minden egyes mosoly vagy apró pillantás is felpezsdít. Hogy izgalmasabb vele beszélgetni és hülyéskedni, mint egy vadvizi evezés.
Ha még nem telt egy hónap de már unalmas a dolog, akkor ott valami nem kerek. Azt nektek kell eldöntenetek hogy fektettek energiát a problémák megoldásába vagy hagyjátok az egészet a francba, de valamit lépni kell.
Megértem a negatív tapasztalataidból adódó félelmeidet, de az a legrosszabb amit tehetsz hogy lehorgonyzol egy rossz (nem jó) kapcsolatban csak azért, mert az aktuális valaki nem egy bunkó fasz. Ez egy szükséges, de nem elégséges feltétele egy jó párkapcsolatnak.
Ezért is mondtam, hogy amikor ismerkedtünk, meg a kapcsolatunk első 1-2 hetében nagyon jól elvoltunk, sokat hülyéskedtünk, stb.
Viszont reggel beszéltem vele erről a dologról, és bocsánatot kért, hogy “unalmasnak” tartom a kapcsolatunkat. Új munkahelye van, ahol nagyon elfárad, és utána már alig van energiája, ezért is unalmasak talán a beszélgetésein mostanában. Hétvégente nem dolgozik, megbeszéltük, hogy újra fel fogjuk dobni a kapcsolatunkat, és olyankor több programot bemutatunk. Persze attól még hétköznap is találkozunk. Csak most nagyon kellemetlen nekem ez a helyzet (nem vesztünk össze), csak erre nem is gondoltam, hogy a munka így lefárasztja, de érthető…:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!