Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire normális ez, és mi lenne a megoldás?
Sziasztok!
Próbálom objektíven leírni a helyzetet, érdekelne a véleményetek: egyrészt hogyan látjátok, hogyan ítélitek meg a szituációt, másrészt hogyan lehetne megoldani a problémát.
Szóval:
Pár hete menyasszonyom két szinte vadidegen ismerősével (a matekos példákhoz hasonlóan legyenek Attila és Bea, akik nem egy pár) elment McDonaldsba "hirtelen felindulásból" (úgy volt hogy együtt ebédelünk, de volt egy kis félreértés, aztán azt mondta már elígérte magát).
Azóta ez az Attila folyamatosan hívogatja telefonon, írogat neki Messengeren, reggeltől estig. Folyton telefonon dumálnak, amit én rendszerint nem hallok, mert nem vagyok ott, de például múltkor egy kb 20 perces beszélgetés elején annyi volt hogy "most nem jókor hívtál" a végén meg hogy "majd hívj 10 perc múlva" mivel tudta hogy dolga miatt úgyis el kell mennie otthonról, így úgy tudnak beszélni hogy én nem hallom.
Az említett McDonaldsos találkozó után este én nem kellettem neki, de az ágyban mellettem nyögdécselve önkielégített.
Volt hogy reggel felébredve a telefonját megnézve látta hogy "Attila" írt neki, egyből ugrott is ki az ágyból a géphez chatelni, otthagyva engem álló szerszámmal...
Ezek a McDonaldsos "randik" azóta is többé-kevésbé megvannak, az "innentől minden hétvégén ez lesz?" kérdésemre lényegében igenlő választ kaptam. Azt mondja itt nem kettesben vannak, de utána az autóban mikor "Attila" hazahozza (miközben én itthon várom) már igen.
Szeretjük egymást, és nem feltételezem róla hogy meg akarna csalni, de az hogy egy házas, vélhetőleg kapuzárási pánikos faszi folyamatosan nyomul a nála 20 évvel fiatalabb menyasszonyomra (aki szerint ez nem "nyomulás", hanem teljesen normális), reggeltől estig írogat neki, telefonon hívogatja, együtt járnak "mekizni", szerintem baromira nem normális... És már kezd komoly probléma lenni hogy minden messenger-csippanásról az jut eszembe hogy "na már megint AZ", a párom viszont úgy érzi hogy az, hogy nekem ez az egész nem tetszik, az ő kontrollálása.
Egyelőre bízok benne (mármint a páromban, de "Attilában" a legkevésbé sem), de kezdi az egész rányomni a bélyegét a kapcsolatunkra, eddig szinte sosem veszekedtünk, az utóbbi hetekben viszont többször is, és mindig emiatt.
Jó lenne megoldást találni, de olyat, ahol egyikünk sem érzi rosszul magát, egyelőre nem találtam...
válasza: válasza: válasza:Nőként mondom, hogy ez nem normális, és a menyasszonyod szégyellheti magát hogy így viselkedik. Igen, rá lehet arra fogni, hogy "csak barátok" ezzel a pasassal, de ha ő a te menyasszonyod, akkor ahhoz méltón illene viselkedni. Nem arról van szó, hogy megcsal vagy sem, hanem a hölgy EQ-jával vannak gondok. Ha ő szeretne téged, akkor befejezné az ilyen jellegű viselkedést. Ehhez kell az érzelmi intelligencia, hogy önmagától eljusson egy olyan szintre hogy nem okoz fájdalmat (lelki) annak akit elvileg szeret, vagyis neked.
Ha összeházasodnátok akkor is így viselkedne?
Én nem érzem ezt kontrollnak részedről. Egy párkapcsolatban alapvető dolog a másik fél tisztelete és megbecsülése. És nem holmi "Attilák" megbecsülése és az utánuk való kajtatás.
Azért én feltenném neki azt a kérdést, hogy vajon miért nem tud elszakadni ettől a pasastól?
Miért fontosabb neki ez a férfi annyira, hogy még a vőlegényével való kapcsolatát is képes veszélyeztetni miatta?
Ugyanis ha te vagy a fontos, téged szeret, akkor hagyná a fenébe ezt a pasast, de ő nem teszi.
válasza:Szintén nő vagyok, egyáltalán nem normális amit a menyasszonyod csinál.
A hapsi nyomul rá, egyértelmű. Neki meg nyilván tetszik egy érettebb hapsi csodálata, hódolata.
Hogy nem csalt meg vele, dícséretes. Szerintem csak még nem. Egyrészt. Másrészt érzelmileg most is megcsal.
Én ezt biztosan nem engedném meg, ha kontrollnak éli meg, ha nem. Lehet csetelni, mekizgetni Attilával, de akkor ide többet köszi nem kell jönni, minden jót .
válasza:"lelki terror" - ez miben nyilvanul meg? Abban hogy kb ketszer vagy haromszor nehany het alatt tenyleg orditottam (utoljara most) a tehetetlensegtol? Utalom is magam erte, egyaltalan nem vagyok ra buszke, de nem tudok mit kezdeni azzal hogy folyamatosan azzal szembesulok hogy en csak a masodik vagyok.
Az "elmentem motorozni" par perc tankolas volt (ezert hagytam nyitva kaput-garazst), es boven visszaertem mire ebedeltunk volna.
Felvetettem hogy ha ez annyira artatlan es normalis es semmi gond vele, akkor kerdezzuk meg Attila feleseget, hogy ez szerinte is teljesen rendben van-e. Erre felhaborodas volt a reakcio. Ha teljesen artatlan es normalis az egesz, akkor miert? Akkor nem azt kellene neki is mondania hogy ez abszolut rendben van?
válasza:Hát ezt így izgis olvasni :D
Mi lenne a megoldás? Először is meg kellene próbálni közelíteni az álláspontokat, hogy a 0-hoz viszonyítva ne -5 és +5-ben lássátok a helyzetet.
Így szuper, hogy mindketten leírtátok a saját nézőpontotokat, de tulajdonképpen a valóságot még mindig nem tudjuk.
Mellesleg a menyasszony sok érdekesebb dologra nem is reagált. Nem lett megcáfolva a reggeli ugrás a chathez, nem lett megcáfolva a kijelentés, hogy ettől fogva minden héten meki lesz...Pedig mindkettő igen csúnya dolog egy kapcsolatban.
És még valami. Egy tanfolyamnak általában fix ideje van. Vagy Menyasszony, magánvállalkozóként tartod, és konkrétan neked fizetik azt a nem kevés összeget? Nem csak tanár vagy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!