Lányok! Mért nem mertek feladni egy közel 10éves barátságot, egy olyan párkapcsolatért amiben boldog lehetnél?

A szavai megbízhatóbbak, azokat nehezebb félreérteni.

Szerintem fogadd el a döntését. Lehet bír téged, mint embert, kedveli a természetedet, a gondolkodásodat, jól érzi magát a társaságodban, de nem vonzódik hozzád fizikálisan. Ezzel nincs mit tenni.

Egy lehetne nem ígéret, az egy héten belül is változhat.

Kipróbáltátok és nem vált be. Előfordul.

Tőle kellene megkérdezni, mi honnan szopjuk?

Nekem is van egy nagyon jó barátom. Aludtunk együtt, úgy, hogy semmi nem történt, fizettünk mindent egymásnak, ő nekem mesélte el a csaj-dolgait, én pedig neki a pasi-dolgaim, olyanok voltunk, mint a testvérek, elválaszthatatlanok, 100%-os bizalommal. Eltelt 3-4 év a megismerkedésünk után ilyen kapcsolatban, utána ő elment külföldre, dolgozni. Mikor hazajött, közölte velem, sőt, a szüleimmel is, mert épp nálunk volt, és beszélgettünk, hogy ő szeretné, ha több lenne köztünk. Szeretné, ha kimennék vele, még el is tartana, mert kint nagyon jól keres, stb-stb. Tudtam, hogy azzal, hogyha azt mondom, hogy "nem", elrontok mindent, ami eddig kialakult köztünk (a testvéri viszony), de bevállaltam. Azóta havonta 2-3x beszélünk skype-on, de ha szükségem van valamire, akár sírni neki valamiről, akár kölcsönkérni, akármi, akkor segít azonnal, amiben tud. Nem tudnám megmondani, hogy miért mondtam neki nemet, mert tetszünk egymásnak, mióta ismerjük egymást, nagyon jól elvagyunk együtt (erre biztosíték a sok év barátság), de én nem tudtam volna ennyi év után férfiként nézni rá. Egyszerűen nem tudnám megcsókolni, nem tudnék vele lefeküdni, semmi ilyesmi, mert én a testvéremnek érzem őt, nem férfinek... 21/L (srác is 21)