Mit tanácsoltok két olyan embernek, akik tele vannak problémákkal, de mégis nagyon szeretik egymást?

Kérek mindenkit, hogy a korunkból adodóan ne alacsonyítson le. Én 23/n, párom 24 éves. Együtt élünk egy éve és két és fél éve vagyunk együtt. Kapcsolatunk eleje bonyolult volt, de azonnal megvolt a klikk, hogy mi együtt családot, házat, életet akarunk. Tudom, hogy nagyon szeret, rengetegszer bizonyította már és én is borzasztóan szeretem. Viszont rengeteg problémánk van. Ő hajlamos elhanyagolni teljesen, pedig azt sem lehet mondani, hogy az együttélés miatt a nyakán vagyok, mert általában heti 58 órát dolgozom és sokszor pihenő alatt sem vagyok otthon. Aludni és haza úton találkozunk általában. A hálószobában minden jó, abban az alvás előtti rövid időszakban, amikor találkozunk, akkor sor kerül a dolgokra, tehát ez nem ok a problémákra. Én elhanyagolva érzem magam, vagy pedig azon borulok ki, hogy nem veszi ki a részét a munkából otthon. Ezáltal szerintem jogosan veszekszem, aminek általában a vége sírás lesz, mert nem a szavak embere és nem jutunk szóban egyről a kettőre. Gondoskodom róla, megkap mindent a hálóban is, ezért pedig azt várnám, hogy amikor heti egyszer otthon vagyok, akkor velem törődjön. Nem én akarok könyörögni azért, hogy legyen program, vagy hogy csináljon meg valamit. Túlérzékeny vagyok, ő meg pont, hogy nagyon közömbös ember. Mindketten nehéz személyiségek vagyunk, de úgy hozta az élet, hogy szeretjük egymást és ezért nem akarunk lemondani a másikról. Esetleg idősebb emberek tanácsára is kíváncsi lennék, hogy mit javasolnak egy fiatal párnak, akik ki akarnak állni a problémák ellen és megoldani ahelyett, hogy eldobják egymást.

Köszönöm szépen