Mi a legnagyobb gondod?

Másfél hete szakítottam a 4 éves bántalmazó kapcsolatomból, és most 2 hét múlva költözök az albérletemből a macskákkal. Valahol várom nyilván a környezetváltást, de átköltözni (főleg két állattal) mindig stresszes és körülményes. Főleg úgy, hogy közben dolgozok hétközben, hétvégén meg sulizok.

Tegnap mondjuk elmentünk a lányokkal bulizni, és az este csókolóztunk egy nagyon aranyos sráccal, ez kicsit boostolta az amúgy béka segge alatt lévő önértékelésem :)

Remélem innen már csak felfele ívelek az idei évben.

23l

Általános iskolás korom óta soha nem vettek észre a lányok, mindig egy darabb szarnak éreztem magamat a szemükben, aztán az évek alatt felszedtem rengeteg súlyfelesleget. 45 kg túlsúllyal már én is undorodtam magamtól.

Picit több mint 1 év alatt ezt leadtam és most az a legnagyobb gondom, hogy kiestem a "lendületből" súlyzós edzések miatt. Ha nyárra azt szeretném, hogy látszódjon az egész hasizmom (most még csak a széle látszik), akkor újra neki kell állnom kardiózni és örülhetek ha a maradék minimális zsír mellett nem megy le jelentősebb izom.

Ezen kívül még az zavart nagyon mostanában, hogy hülyének nézett egy lány, akivel meglepően jól indult az ismerkedés. Több randink is volt, ott is úgy tűnt, hogy minden oké, de így sem voltam elég jó parti neki, szóval félretett B tervnek. Aztán amikor a másik srác nem jött össze, akkor már újra érdekes lettem volna neki.

Az, hogy 2,5 hónap múlva "ünneplem" apácaságom 8. évfordulóját, miközben még csak 31 leszek nyáron, szóval elég sok ilyen évfordulóm lesz még valószínűleg, pedig már most is nagyon rosszul viselem.

Mondjuk még így is amondó vagyok, ennél nagyobb bajom sose legyen! 🙏 Amilyen sorsokat, életeket látni...