Volt már olyan párotok, aki soha nem ismerte el, ha hibázott?

Volt, folyamatosan hazudott, csalt, nem csak engem vert át. Ő mindig kontroll alatt volt. Ő mindig a szegény, szerencsétlen áldozat volt, a gonosz és csúnya nők prédája, akik kizsigerelték teljesen. Ezért lett rossz alkoholista, illetve mentális beteg.

El is bukott rögtön két széket, a többit most rugdossa. Csak ez engem már hidegen hagy, ahogy az exét is.

Most ilyen van. Ha eladnánk végre a házunkat akkor ex lesz.

Úgy kezelem hogy rá hagyom, vagy ha nagyon felhúz akkor átkozom az egész családját hogy rohadt volna az anyja méhébe.

Nem fog megváltozni.

Nekem a vőlegényem ilyen. Szóban sosem ismerné el, ha hibázik. Viszont látom rajta, mikor van az, amikor magában elismeri, hogy igazam van. Utána azt szokta mondani, hogy ő bocsánatot kért, ami amúgy nem igaz, de nekem nem is az kell, hogy a bocsánatomért esedezzen, hanem az, hogy saját magának elismerje a tévedését.

Nyilván nem ennyire fekete-fehér a helyzet, sokat alakult már az évek alatt, egyszer például teljesen magától kért bocsánatot. De vagy megtanulod lenyelni, hogy ő ilyen, vagy nem fog tartósan működni a kapcsolat.

Lehet lepontozni, tudom, hogy itt mindenkinek tökéletes, mesébe illő kapcsolata van, ahol minden az első perctől passzolt és soha egy konfliktus nem volt.

Volt egy ilyen párom.

Nem jutottunk egyről a kettőre,végül 5 év után elegem lett,összecsomagoltam és a lányunkkal el is költöztem.