Csak felnőtt önállóak érdekelnének hogy nektek konkrétan mit nyújt a párotok amivel segít, vagy több vagy?

Nekem olyan fura, hogy felnőve dolgozo nőként albérletben élve, szinte minden párom mellett egy ingyen..nak érzem magam.

Felmászkálnak hozzám szexre, vagy en hozzájuk, nagy szabadidőnk sincs együtt a munka miatt, anyagilag, vagy tervezés szinten sem nyujtanak semmit (nem motiváltak összeköltözni, vagy együtt gyűjteni, vagy bármi), nem segitenek a lakásban se megjavitani semmit, nem kapok semmit tőlük az életben sem, azon kivul hogy elmondják, hogy szeretnek.

Valahogy állandoan komolytalannak látom a kapcsolataimban a férfi oldalt. Nem haladok fehkodok velük semerre, csak nekem vannak terveim céljaim velük, ők meg elvannak így.

Feljön nálam alszik szex reggel lelépnek vagy én lépek le.

Es van a körítések. Beszélgetunk, foglalkoznak a kis lelkemmel ha akarok egyet vacsorázni pl akkor elvisznek. Es ennyi.

Hogyan törjek ki ebbol?

A mostani mellett is én érzem magam kellemetlenul mintha kihasználna vagy használgatna csak es mintha azert vallana szerelmeket hogy megkapja.