Nők! Miért baj az anyuci pici fia státusz? Az édesanyja az aki felnevelni, vigyázz rá, nem hagyja magára a bajban,ha kell akkor az életét adja érte,stb. Ő mindig ott lesz.Egy barátnő vagy marad, vagy nem.Nem hozz olyan áldozatot mint egy édesanya.

Ha valaki segítséget kér én sem tudok nemet mondani. Függetlenül, nemtől, kortól. Max ha valaki nagyon bunkó volt előtte.

Jóérzés, ha hasznossá tehetem magam és nem várok érte semmit.

Viszont ha az anyám sportot űzne ebből és kihasználna, esetleg rámenne a kapcsolatomra azt biztos nem hagynám.

Hálistennek nem olyan, sosem volt szoros a viszonyunk. Hogy egymásra támaszkodjunk. Függetlenségre nevelt. De ha kellene szó nélkül segítenék.

Nevelőapám ennek az ellentéte. Tipik anyu pici fia, akit ugráltat és anyámat is kikezdte anno, nem semmi rivalizálás volt közöttük.

Van különbség aközött, hogy valaki egészséges és szerető viszonyt ápol az édesanyjával (szüleivel), vagy még ugyanúgy tekint rá, mint amikor kisgyerek volt és ugyanúgy viselkedik, mint akkor.

A barátom félig olasz, nagyon jó viszonyt ápol az egész családjával (ami nem kicsi), az édesanyjához is nagyon közel áll. Ugye róluk létezik is a sztereotípia, hogy későn röppenek ki és nagyon anyu pici fia az összes (ami nyilván sztereotípia), de utóbbit ők is elítélik. Ez már ugyanis a túlzás. Ha az édesanyja azt mondta volna, hogy nem kedvel engem, akkor nem hagyott volna el, hanem megbeszéli az anyjával, hogy ne legyen velem bunkó, fogadjon el és ennyi. Nem dobott volna, csak mert anyuci azt mondja (szerencsére bírjuk egymást a leendő anyóssal).

Szeretem a szüleimet, gyakran beszélünk (sajna ritkán látjuk egymást, mert külföldön élek), ha baj van, az elsők között kérek tőlük tanácsot, a mai napig adok a véleményükre, de ez nem jelenti azt, hogy mindig mindent úgy csinálok, ahogy szerintük kéne, mert más emberek vagyunk.

Hogy nevezheti bárki magát érett, felnőtt embernek, amikor bárki más szavára ugrik akkor is, ha az ellentétes az amúgy saját vágyaival, véleményével? Azzal, hogy önálló, felnőtt emberré cseperedsz nem tiprod porba az édesanyád iránti szeretetedet, ellenben ha felnőttként is gyerekként viselkedsz bebizonyítod, hogy vagy édesanyád nem tudott megnevelni, vagy te nem szeretnél kibújni a szoknyája alól.

27/N

Az ilyen fiúhoz mindig jár egy olyan anyuka, akiből pokoli anyós lesz. A kapcsolatuk egyáltalán nem egészséges. Olyan, mintha ők évtizedek óta házasok lennének, és te vagy a felesleges harmadik kerék. Anyuka egyértelműen riválist lát a másik nőben, és mindent megtesz, hogy elmarja. A legalattomosabb módszerektől se riad vissza. Anyuci picit fia pedig sose áll ki a párja mellett, pont úgy gondolkodik, mint te: nők jönnek, mennek, nem számítanak. Pont ezért nem alkalmasak komolyra, családaapításra meg végképp nem. Többnyire az a sorsuk, hogy ha volt is nőjük, anyuci elmarta. Nem egyszer úgy, hogy már van gyerek is. De anyuci se él örökké.

Az ilyen pasikból lesznek később a legnagyobb nőgyűlölők.