Szerintetek milyen férfi az ilyen ?

"pl.utolsó rohadt féreg, szar takony ...elüldözöm azt kirakom. Rohadt dög!"

Nem lenne hol élnetek, ha nem lakhatnátok az ő lakásában?

Hogy tudod elviselni ezt a viselkedést, és hogyan tudod eltűrni, hogy három éve így kelljen élnie a kamasz lányodnak?

Te tudsz szeretni egy ilyen férfit?

és akkor mi van? Gondolom előtte is laktatok valahol, hogy ezzel a díszpinttyel összeálltál.

Soha senkinek nem engedném, hogy akárcsak verbálisan is, de abuzálja a gyerekemet, a saját vér szerinti szülőjének sem, nemhogy egy kvázi idegennek, akit én választottam magam mellé, a gyerekem meg szenved a döntésem miatt.

milyen anya vagy te, már megbocsáss?

gfondolom dolgozol, ha a pasi kirakna is mennetek kellene valahová, nyilván nem a híd alá, így ha más lehetőség nincsen, akkor albérlet, ha az nem opció, akkor rokon, gyűjtés ezerrel és utána tovább lépni.

Felnőtt nőként semmi mentséged arra, hogy ezt eltűröd, most majd az jön, hogy intézetis gyerek voltál, se kutyád se macskád, hát akkor is menni kell.

Undorító ez az ember, a lányod meg teljesen ki van szolgáltatva a pasid kénye kedvének, el tudod képzelni mekkora, akár helyrehozhatatlan károkat okozol neki mindezzel?

Azonnal lelépnék, egyetlen pasinak sincsen aranyból sem a farka és a pénztárcája sem ér annyit, hogy ennek a gyerekemet kitegyem, ha nem változtatsz, kizárólag a te hibád lesz minden következménye ennek.

Te vagy a felelős érte, nem a szomszéd Marika, az egészséges lelki fejlődésének biztosítása ugyanúgy alap szükséglete, de gondolom majd kidumálod mi az a rettenetes helyzet, ami miatt nem bírsz mozdulni mellőle.

anno, közel 20 éve én az apjától menekültem el egy utazótáskával, ha már egyszer beválasztottam azt az isten barmát, próbáltam jóvá tenni és egy társbérletbe mentem,elérhető rokonok híján, értem ez alatt egy szobát béreltem egy másik nővel együtt, ott laktunk együtt a három éves gyerekkel, amíg összeszedtem magam annyira, hogy önálló lakást béreljünk. Nehéz volt? igen, marhára, de semmi és senki nem tudott volna rávenni, hogy együtt maradjak azzal az állattal, aki akkor még csak engem terrorizált, de nem óhajtottam megvárni, amíg elkezdi a gyerekkel is.

Az apjával mi van? ha nincs más megoldás menjen oda, te meg olyan munkahelyre, ahol kapsz szállást, de tini gyerekkel már nem vagy huszonéves, kell lennie annyi egzisztenciádnak, hogy boldogulj magadban is, ha nem teszed, csak kifogásokat gyártasz, az téged minősít és a lányod helyében, miután el tudok költözni onnan az életben többé nem állnék szóba veled, amiért kitettél ennek.

Azért vigyázz, nehogy az legyen, hogy abban a pillanatban, hogy a lányod betölti a 18-at, otthagyja a sulit, elmegy dolgozni, kivesz egy szobát és soha a büdös életben nem áll szóba veled...

Milyen anya vagy te, hogy hagyod, hogy így bánjanak a lányoddal?!