Egy párkapcsolatban az elhízás a másik fél átverése?

én is így vagyok vele, én vagyok a férfi és én kezdek elloposodni apásodni nem katasztrófa de számomra hányinger... Barátnőm pedig alapból jó alakja van még gyerek után is visztont luista mint az állat.

Magam miatt is és miatta is változtatok ezen mert ez egy kapcsolatban kötelező és nem kor függvénye hogy figyelj magadra.

Mondom úgy hogy tényleg ocsmány az alakom és "hagyjuk ezt a genetika meg a pajzsmirigy fa..ságot" a 200kgs is le tud fogyni csak akarni kell, na ez hiányzik az emberekből.

És igen ahogy Norbi is megmondta és az internet rászállt ahogy néztem dagadt amorf nők 80% ban hogy amikor megismerkedsz valakivel és ahhoz képest elhízol mit vársz a másiktól? Azt hogy ugyan úgy kivánjon? legyen ez férfi vagy nő ...

tenni kell ezért .

Szerintem nem. Akkor ennyi erővel ha valaki megbetegszik, megkopaszodik, lerokkan, munkanélkülivé válik, vagy csak szimplán megöregszik, az is átverés? Az ember folyamatosan változik, kívül-belül. Aki ezt nem tudja feldolgozni, az ne kezdjen kapcsolatba.

Nyilván ettől még nem egészséges dolog, nem is feltétlen esztétikus. De hogy átverés lenne, az baromság.

Én mindigis kicsit molett voltam, mert rettentő régóta küzdök pajzsmirigy betegséggel, és sajnos pár éve erre még cukorbeteg is lettem. Majdnem mindenki cukorbeteg a családban, pedig nem kifejezetten eszünk egészségtelenül, édesanyám és édesapám ők igen, egészségtelenül esznek de van 3-testvérem, és én, mi már gyerekkorunk óta mondhatni nagyjából egészségesen eszünk, nem fogyasztunk cukrot és fehérlisztből előállított élelmiszereket. Mégis cukorbetegek vagyunk, és nagyon hajlamosak az elhízásra. Én bevallom, eléggé duci vagyok, nem annyira ami szinte már már elfogadhatatlan, de annyira igen ami megnehezíti az életem. Minimum 30-kgt szeretnék még leadni, eddig 20-at már sikerült. Ennek ellenére van férjem, 6-éve vagyunk házasok. Azóta híztam is, kb a 3.évben felszedtem 20-kgt, mikor épp kiderült a cukorbetegségem de még nem tudtam róla. Azóta fogyókúrázok, azaz 2,5-3-éve. 3-év alatt összesen 20-kgtől sikerült megszabadulnom, mert egyszerűen orvosi felügyelettel is, úgy hogy megírják az étrendemet és mindent szóról szóra betartok, extra lassan fogyok. Elképesztő kitartás és szenvedés hogy akár fél kgt is fogyjak pedig tényleg mindent megteszek érte, őszintén.

Ha még erre a férjem is elkezdene ilyesmiket mondani, tuti kikészülnék. :)

Gyermeket szeretnénk, és ezért még drasztikusabban elkezdtem fogyókúrázni, és sportolni. Mindkettőt csináltam eddig is, de egyheten csak 2x voltam úszni, most már 4x megyek.

A férjem soha, soha, soha,(soha!!)

Nem csesztetett a súlyom miatt, azért, mert neki nem tetszik. Ő mindig az egészségem miatt aggódik, ő is egészségesen eszik velem, és jön úszni, és támogat mindig mindenben. Nem is tudnék olyan emberrel lenni, aki valami ilyen nehéz dologban nem támogatna, és olyasmi elvárásai lennének felém amit te írtál kérdező.

Az emberek idővel változhatnak. Aki nem képes elfogadni a külső változásokat, hízást, fogyást, ráncokat, kopaszodást stb stb, ne kezdjen hosszútávú kapcsolatba senkivel mert csalódás fogja érni amikor felébred az álomvilágából és felfedezi a halandó emberi mivoltot. Mert igen, emberek vagyunk és előfordul hogy rosszul döntünk, egy stresszesebb időszakban rászokunk az édességekre, a függőivé válunk vagy csak szimplán csak az a bűnünk hogy szeretünk enni, de nem szeretünk mozogni stb stb. Esetleg egészségügyi probléma is fennállhat. Sokan pedig nem is tudnak róla.

Elég önzőnek kell lenni ahhoz, hogy azt gondolja a másik fél, hogy a párja testsúlyváltozása róla/ ellene szól. Attól hogy párkapcsolatban élünk, még önálló, egyedi emberek vagyunk, és lehetnek saját problémáink. Semmi köze hozzá a másiknak. Nem a párunk körül forog a világ minden tekintetben

A hízékonyság, szar anyagcsere éppen elég nagy baj és kínlódás önmagában is, mert egy életen át tartó küzdelem önmagunk ellen, nem kell hogy a másik még nonstop csesztessen is miatta.

Nekem pl Sose kellene olyan ember társnak akinek a hozzáállása ilyen, aki ennyire buta és felszínes. Mondom ezt úgy, hogy 12 éve vagyok a házastársammal, mindketten meghíztunk mióta együtt vagyunk, DE ugyanakkor vissza is fogytunk az egészségünk miatt!

Soha nem b@@@szogattuk egymást emiatt, mindenkinek a maga baja volt, és megoldottuk a magunk módján, amikor lelkileg kész voltunk rá, mivel az egészséges, tartós fogyás bizony sok áldozattal jár, és ha az ember nem áll készen, nem akarja szívből csak azért mert pl a párja piszkálja, érzelmileg zsarolja, folyton sértegeti stb, az nem fog tartós eredményt elérni.

Mi, hogy mondhattok ilyet?

Ha az egykori fess fiatalemberből papamaci válik, aputestet növeszt, az az élet velejárója, ba$$zátok meg, há miazhogy .... He....

De ha a nő szül 1-2 gyereket/szoptat/zabálja a fog.gátlót, hogy a kedves párja, aki a kiba$zott teremtés koronája, és ez neki jár, hogy nyugodtan bent hagyhassa, és elhízik, dagadt tehénné válik, az igénytelenség, a nóbi is megmondta, a kúrwa életbe, nem fogjàtok fel?....