Egy párkapcsolatban az elhízás a másik fél átverése?

Vagy akár a másik fél semmibe vétele.

Aki meg úgy gondolja, ebbe ne szóljon bele a párja, az inkább éljen együtt egy kisszékkel.

Attól függ, hogy mennyi idő után történik, milyen okból, és akar-e ellene tenni. Mert lehet, hogy belekényelmesedett a kapcsolatba ezért elhagyta magát. Ez átvágásnak tekinthető. De ugyanakkor ott van az is, hogy évtizedek alatt, főleg a kor előrehaladtával, hormonok meg minden, ritkán tudja megtartani az ember a súlyát.

Ha az elhízott páromon látom a szándékot, hogy akar fogyni, még ha nem is sikerül neki, nincs egy rossz szavam sem.

De ha semmi szándékot nem látok rajta, akkor azért nyösztetem, hogy kicsit oda kellene figyelnie a súlyára.

Aki ilyet ír, az egy kiábrándítóan önző seggfej, aki el se tudja kèpzelni, hogy a vilàg másról is szóljon, mint ő maga.

Még a másik testi folyamatai is róla szólnak, hogy őt átveri???

Jézus…

Azt sem tudjuk, pontosan mit ért elhízás alatt, és még ha hízik is az illető, ezer okból történhet.

Ha ezt a fejemhez vágná a másik, repülne.

Attól függ. Ha a kapcsolat elején a pasi nyíltan elmondta, hogy az egyetlen, ami a párjában érdekli, az a jó teste, amint csúnyább lesz, akkor repül, illetve megcsalja az első nővel, és ebben így mindketten meg is egyeztek, akkor igen, árverés.

Csak ugye a legtöbb pasi ezt sose fogja kimondani.

Nem tekinteném átverésnek. Igénytelenségnek, vagy orvosi problémának annál inkább. Kezdjük az igénytelenséggel. Számtalan oka lehet. Én akkor szedtem fel 10 kilót, mikor étteremben dolgoztam 2 műszakban, és nem igazán volt időm normálisan enni, mozogni még annyira sem. Ettem, amit a hely adott, ami nem volt épp egészséges, vagy kalória szegény. Ugyanez más munkákkal is megeshet, ahol sok a stressz, hosszú a munkaidő. Egy nem megfelelő dinamikájú kapcsolat is okozhat hasonlót. Pl eleinte, illetve szingliként többet mozgott az illető, nem volt sok gyorskaja, de együtt inkább rendelnek, abból sem a legegészségesebbet. Ilyenkor az illetőnek kell rádöbbennie, és tenni ellene. Nem hiszem, hogy tilos lenne szólni, de semmiképp se bunkón. Én, mikor rádöbbentem, hogy mennyit szedtem fel, fél év alatt le is adtam, pusztán az étrendem rendbetételével. Aztán munkahelyet is váltottam, akkot bejött a sport is az életembe, és olyan alakom lett, mint soha előtte. Nekem mindkettő váltáshoz kellett külső "beleszólás". Egyik esetben sem bántottak, csak szóvá tették a dolgot, bőven elég volt. Ilyenkor a legegyszerűbb, ha a két fél együtt tesz a változásért, még ha a másiknak valójában nincs is szüksége erre, mert nincs gond az alakjával.

Másik eset, amikor orvosi probléma van mögötte. Ez egy keményebb dió, pláne a magyar egészségügy mellett. Baromi sok bíztatás, meg pénz kell, mire az ember a végére jár. Utána a kezelések a következő tortúra.

Mindkét esetben megéri szerintem, ha az ember változtatni akar, még ha nem is jön egyből össze. Egyedül az a kérdés, hogy van-e hajlandóság. Ha nincs, akkor felesleges erőltetni, ha pedig a vonzalom is megszűnik emiatt, akkor a kapcsolatnak is annyi.

Elhízás sokféle okból lehetséges.

Nőknél ilyen a terhesség, ami után jön a szoptatás, ezért várni kell egy két évet amíg el lehet kezdeni fogyózni. Egy terhesség sem egyforma, van aki gyorsan visszanyeri az alakját van aki nem.

Aztán nőknél előfordul a pajzsmirigy alulműködés, PCOS, IR és egyéb hormonális rendellenességek amik okozhatnak elhízást. Ezeket is szakemberrel kell kezeltetni. De vannak akik egyszerűen csak ellustulnak legyen az nő vagy férfi és az évek során attól híznak el.

Én egyetértek azzal, ha valakit egy normál testsúllyal ismersz meg, úgy szeretsz bele, de pl. 5 év múlva már a 100 kg-ot közelíti, az valahol a másik "átverésének" minősül.

Vannak akiknek bejön a túlsúly, de akinek nem tetszenek az elhízott emberek, csak később "kap maga mellé" egy túlsúlyos embert, akkor ott nem kell csodálkozni, hogy ez előbb vagy utóbb a párkapcsolat rovására megy.

Persze kb. 5 kg-ot ingadozhat normális esetben minden ember testsúlya, ez normálisnak tekinthető, én az extrém esetekre gondoltam.

Én nem nézem le a túlsúlyos embereket (mielőtt még ezért el lennék ítélve), mindenki maga dönti el, hogy mit tesz meg az egészsége és a párkapcsolata érdekében.