Hogy értessem meg a párommal, hogy hülyeség kidobni a pénzt albérletre, ha amúgy egy városban lakunk a szülőkkel és én nem dolgozom?

Hát az attól függ...

Hogy ha ő keres annyit egyedül, hogy kifizesse az elbérletet és viszonylag normálisan meg tudtok élni, és nem zavarja, hogy eltart téged, akkor menjetek albérletbe.

Őt is meg lehet érteni.

Hát drágám, nekem bőven ciki lenne, hogy anyám hall félálmában elélvezni. Nem baj az, ha valaki a szüleivel él, de hogy az egy normálatlan undorító proli, aki ilyennek kiteszi a párját és a szüleit felnőtt fejjel is, az fix.

Azért a jó ízlésnek is van határa. Szülők nyakára nem visszük a párunkat...

Ő menjen nyugodtan albérletbe, keressen hozzá bérlőtársat, te meg meglátogatod, amikor szeretnétek.

Azt nem döntheti el, hogy te hova és mikor költözz, és mikor és mit dolgozz.

Úgy tűnik még nagyon fiatalok vagytok, el lehet így lenni 1-2 évig. Egyszerűen üljetek le és kezdjetek matekolni. Nézzétek meg mennyibe kerülne egy elfogadható albérlet, ezt hogyan tudjátok kigazdálkodni. Majd belátja, hogy nem reális, akkor letesz róla egyelőre.

Egyébként érdemes lenne egyetem mellett dolgozni. Minden sikeres pályakezdő ezt teszi, értük kapkodnak a munkaadók. Gondolj bele: fiatal, ambíciózus, tele energiával, van diplomája és 2-3 év munkatapasztalata is. Legjobb jelölt.