Lehetek még házas, kiegyensúlyozott egy ordenáré rágalmazás után?

Álltalános iskolában kialakult egy párkapcsolatom. Együtt voltunk másfél évig úgy hogy nevelőszülős volt, de a nevelőszülei nagyon rövid pórázon tartották. Nem engedték hogy találkozzunk. 8. év vége fele mikor kiderült hogy engem felvettek egy másik településre szakgimnáziumba. Sajnos elgondolkodtam azon mi lesz velünk ha átkerülök egy másik településre továbtanulni hogy fogunk tudni találkozni. Még előtte egyszer kiszökött hozzánk de épp nem voltam otthon. Kijöttek érte a nevelőszülei meg is verték. Bekerült a pszichiátriára. Onnan hívott fel hogy lehet ha bár mindketten szeretnénk de nem kellene folytatni a dolgot mert nem láttunk kiutat abból a szarból. Sajnos el is hagytam. Utánna elkeztem a sulit rámjött egy olyan érzés mintha nem tudnám hova tartozom. Sajnos pocsékok voltak a jegyeim ki is buktam az iskolából. A tanári kar és az igazgatóság nem vette észre amit egyébként nekik kellett volna. Megvárták még kibukok mert úgy voltak vele eggyel kevesebb, nem is ezzel lett volna a gond. Miután kibuktam az iskolából a féreg iskolaigazgató felkereste a volt páromat. Felhívtak telefonon eggyetlen mondattal kivette a kezemből az életemet beledobta a volt asszony kezébe mert beállított 16 éves koromban minden ember szemében mint egy redvás fostalicska szart azért hogy addig amíg nem keresek össze pénzt egy állami gondozott nőnek addig ne lehessen párom már ha mindenki szarbanéz addig amíg nem veszek egy házat a volt páromnak. Magyarán szólva 16 évesen tudta a volt párom már akkor hogy hozzám szeretett volna jönni. 8 éven keresztül játszadoztak velem míg az utca szélére kerültem. Mert annyira elvették az önbecsülésem hogy egy állásinterjúra se tudtam bemenni. 6,5 év után tudtam csak állást találni. Elkeztem anyagi szempontból helyrerázkódni akkor nyögik be hogy "hozzád szeretett volna jönni a ...." de hol a ház amit úgy kellett volna megkeresnem hogy az emberek szarral dobálnak. Mind ezek után az igazgató még beletolja a pofámba hogy akasszam fel magam. Itt vagyok 26 éves és még mindíg a féreg tetvedék után takarítom a szart míg annyi pénzt tudjak keresni hogy anyámék fölött a tetőteret ki tudjam építeni magamnak úgy hogy a fizetésemet is úgy keresem meg hogy mindenki full segg idiótának néz. Annyira széthullott az agyam hogy a kordinációs képességem is egyenlő a nullával. Na most ezzel az előélettel van e lehetőségem arra hogy egyszer az életben ha már boldog sosem lehetek de visszatérhessek egy kicsit kieggyensúlyozottabb életszakaszba vagy mindennek vége?