Miért van az, hogy amikor hosszú ideig vágyódunk valaki után és megkapjuk, már nem érdekel úgy?

"the chase is better than the catch"

scooter - how much i the fish

micsoda igazmondó ez a hp :)

sajnos ez így van...ha valamire sokáig csak vágyakozol, akkor "felnagyítod", sokkal több jelentőséget tulajdonítasz neki, mint valójában, és sokkal többet képzelsz bele, sokkal jobbak képzeled el, aztán mikor megkapod, csalódsz, h ennyi? tényleg? ezért volt az a felhajtás? én pl ezért utálom mikor valamire nagyon sokat kell várnom, és túl sokat ábrándozok róla... mert ettől félek, h ez lesz :) pl. én rengeteget fantáziálok egy pasiról, nagyon hosszú ideje, és mikor arra gondolok, h esetleg mi lenne ha megkapnám, elkeseredek, hogy nem is lenne az nekem olyan jó, mert akkor már vége lenne, megtudnám, milyen, nem tudnék tovább álmodozni, fantáziálni... ezért ha egyszer odakerülök, h talán összejöhet, megpróbálom majd elhúzni a dolgot

21/L

Hm hasonló cipőben járok,mint a kedves utolsó,csak még durvább a helyzet.3 éve odavagyok egy nős férfiért,persze nem szaladok utána.Én nem akarok avatkozni beléjük,de mivel tudom,hogy elérhetetlen,annál jobban kell(ene).Én olyan tulajdonságokkal ruháztam fel Őt az évek alatt,amik Rá nem is jellemzőek,csak képeken látom és ugye egy idealizált valami lett belőle.Egyszer elmesélte,hogy én is tetszem neki és elcsattant egy csók,és még életemben nem dobtam el igy magamtól senkit.Egy olyan nagy csalódás volt számomra,hogy ezért álmodoztam én három évig.Nem kell,inkább maradjon elérhetetlen.De mikor növöm én ezt ki,nem tudom,pedig már ideje lenne.

23/L