Mit tegyek ez ellen? Nem akarom tönkretenni a kapcsolatot.

Nagyon féltékeny vagyok, úgy érzem kezd egy kicsit beteges lenni.. 2 éve vagyok együtt a barátommal, és nagyon szeretjük egymást, minden rendben, bár kicsit sokat veszekedünk, de próbálom visszafogni magam, és azt hiszem ő is.. De iszonyatosan féltékeny vagyok! Lehet most azt mondjátok erre, hogy fogjam ebben is vissza magam, egyszerűen nem megy. Arra is féltékeny vagyok (ezt még azért nem mutatom ki persze, csak magamban bosszankodok), ha már csak beszélget egy másik lánnyal, egy olyannal aki esélyes lehet, aki szép, vagy normális, vagy okos, vagy van valami benne, amire azt mondom hogy a jó csajok közé sorolható. De akik tudom, hogy a barátomnak nem jönnek be, nem is érdekelnek ebből a szempontból. A barátomat kezdem kiakasztani a féltékenységi rohamaimmal, sokszor megkérdezem hol volt, mit csinált, kivel.. Persze nem egyből ezzel támadom le, de azért megkérdezgetem tőle. Van egy lány (nevezzük "A"-nak), és azt vettem észre mintha akarna a barátomtól valamit. "A" és a barátom még tizenévesen jártak 2 hetet, persze nem volt semmi, csak csók, de ez is zavar. Én meg tudom hogy beszélőviszonyban vannak, és tudom, hogy erre nincs mentség, de elolvastam a barátom msn-beszélgetéseit, amit "A"-val beszélgetett. És "A" felhozta neki a régi dolgokat: "Jaj, veled csókolóztam először, olyan volt mint a mesében, soha nem fogom elfelejteni, stb." Aztán jött a "szakítottam a barátommal, olyan egyedül érzem magam"..Erre a barátom mit ír? "Nyugi én itt vagyok neked". Én meg csak: :O mivaaan?! Ezt később elmondtam a barátomnak, és ő elmagyarázta hogy csak megpróbálta megvigasztalni..Na jó, hát eleinte nem nagyon akartam elhinni, de a barátom még soha nem csalt meg egy lányt sem akivel együtt volt, ezért sem tudom kinézni belőle, és a lelkem mélyén tudom hogy nem tenné meg. Érzem is hogy szeret, csak néha rámjön az elmebaj, és kételkedek..

Aztán egyik nap este elmentünk egy presszóba, és "A" kint ült a barátaival, akiket ismerünk mind a ketten. Odaköszöntem nekik hogy sziasztok, mindenki visszaköszönt, csak "A" nem. Mondom oké, erre kiszáll a barátom a kocsiból, és "A" egy ilyen tipikus nyávogós sziiiiiaaaaaaaaaaaaaa-t odaköszönt. A barátom odamegy kezet fogni a fiúkkal, erre "A" még egyszer: sziiiijjjaaaa ......(a barátom neve). Én meg majd megpukkadtam mérgemben. De a csajnak is van barátja. Mit csináljak vele? Direkt csinálja, vagy csak én látom így a dolgokat?Lehet már csak beképzelem magamnak.. Egyébként a barátomnak mondtam hogy zavar, és azt mondta, akár nem is beszél vele többet csak hogy bebizonyítsa hogy szeret. Állítólag nem beszéltek azóta, pedig én mondtam neki, hogy csak kiborultam, és tudom hogy nem kényszeríthetem erre. De ő azt mondta nem beszél már vele, és hogy ne idegesítsem magam rajta, mert csak még jobban fogja csinálni ezt "A". Egyébként "A" már az agyamra ment, és lehet hogy miatta lettem ennyire betegesen féltékeny..De nem tudom hogy alakult ez ki igazából.

A barátom most elment főiskolára, kicsit messze van, és..hát ismét rámtört a féltékenység. Félek, hogy a főiskolán a sok csaj között talál egy olyat, aki nem féltékeny, nem hisztis,stb mint én. De próbálok megváltozni, és nem féltékenykedni ennyit, de nem megy.. Ma már 2x hívott telefonon, de én nemrég megint hívtam, de nem hívott még vissza, és nekem egyből az ugrik be, hogy úristen mi van ha éppen egy lánnyal ismerkedik össze(akár barátilag, ugye engem ez is zavar :S ). De ha megszólal a másik énem, az azt mondja, hogy lehet hogy túlságosan ráakaszkodok, és unja, meg na és akkor mi van ha barátkozik egy lánnyal???,,, mert ezt nem tilthatom meg neki, nekem is vannak fiú ismerőseim. Néha úgy érzem, "úristen mit csinálhat most, csak nem....?", néha meg úgy, hogy "hülye vagy te, térj már észhez".

A kérdés hogy hogyan térjek észhez? Nektek mi a véleményetek erről az egészről?

én 17/L

ő 21/F