A felnőtt férfiak általában egyedül szeretnek élni, vagy egy nővel együtt?

Hát az ember nem szereti a magányt... És melyik pasi nem szereti ha főznek rá, gondolkodnak helyettük...

Két éve élek boldog párkapcsolatban, 28 éves vagyok. Szükségem van egy társra, jelen esetben a barátnőmre, leendő feleségemre, hiszen az ember egy társas lény. De én is osztom azt a véleményt, hogy egy férfinak jól esik, ha törődnek vele, ha meglepik egy finom vacsorával, mellé bújnak, felizgatják, valaki kimossa a szennyesét, stb. A nők most biztos acsarkodnak, hogy na persze, menj már, de mi férfiak meg jó esetben dolgozunk keményen. Tudom, ti nők is, már hallom a hörgést. Azonban minderre egy dalszöveggel reagálnék csak: "this is the men's world, but it would be nothing without a woman". És ez szerintem így van. Társra nekem is szükségem van, azonban a kapcsolat elején közöltem én is barátnőmmel, hogy magányos órákra, illetve így az elején még napokra is szükségem van, vagy pedig a barátaimmal vagyok. Ja, és nem vagyok hímsoviniszta, csak egy olyan régen elmúlt rend alapján gondolkodom, ahol a férfi volt az úr, de a nőt mindennél többre becsülték, ahol az egyes felek még tudták, kinek hol a helye.

Természetesen egy nővel. De NEM MINDEN ÁRON. Az ember társas lény.